Míg tavaly az letörését ígértük, idén azt tudjuk igérni, hogy a gazdasági növekedést beindítjuk, majd jövőre a tovább emeljük – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság és a Figyelő TOP200 vidéki rendezvénysorozatának első helyszínén, Győrben. Hozzátette, hogy remélhetőleg a 3-as sebességből jövőre a 4-es és 5-ös sebességre tudunk kapcsolni.
A miniszter szerint idén 2 és 3 százalék között lehet a növekedés, ami jövőre 4 és 5 százalék között bővülhet, ez szerinte egy hosszú távon is fenntartható szint.
Ehhez azonban minden tényezőre szükség van Nagy Márton szerint.
Ahhoz, hogy minden alágazat pluszba forduljon, legalább egy év kell, ennek oka pedig a német gazdaság gyengélkedése.
Nemhogy az unió fölött alakul a német gazdaság teljesítménye, hanem alatta, ami alapvető probléma
– mondta, hozzátéve, hogy az a kérdés, hogy ebből ki tud-e kerülni. Ma Németországba megy az exportunk 25 százaléka, ami csökkenő tendenciát mutat, de még így is messze a legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Ha ezt megbontjuk, akkor ennek több mint harmada közúti járműiparhoz kapcsolódik, benne az akkumulátorokkal.
Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság
6 pontban magyarázta el a növekedés helyreállásának folyamatát:
- a kiskereskedelem és a turizmus esetében is biztató javulás látható a legfrissebb adatokban az idei növekedés szempontjából. Szerinte a magyar családok nemcsak az árukra, a turizmusra is többet költenek. „Ez egy nagyon pozitív tendencia, az óvatossági motívum oldódásával kezdtek el fogyasztani az emberek”. A fogyasztást hátráltató tényezőket kezeli a kormányzat, ezek között említette a reálbérek emelkedését, amelyek januárban 10 százalékkal növekedtek, de szerinte ez 5-6 százalékra lassulhat. Ebben a folyamatban meghatározó volt a minimálbérek emelkedése, ami decemberben már megtörtént.
Ez mindannyiunk sikere, a vállalkozóké, az érdekképviseleteké és a kormányé
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy a reálbérfordulathoz hozzájárultak még az ágazati bérfejlesztések, a Szép-kártyát érintő módosítások.
- A miniszer szerint beruházási aktivitásban még hátrébb vagyunk, 2023-ban mérséklődött az aktivitás, miután a ráta is vissza esett. Rámutatott: a vállalatok beruházási rátájának csökkenése az alapanyagárakra és az energiaárakra vezethető vissza. Ugyanakkor a kamatláb emelkedéséből nem érintette hátrányosan a kkv-kat. Az, hogy 18 százalékra emelkedett az irányadó ráta,
abból nem éreztek semmit a cégek, a kormány a kamatstoppal védte meg őket.
Ugyanakkor jelezte, hogy a közeljövőben számos gigaberuházás fog aktiválódni Magyarországon az EV-ökoszisztémához kapcsolódóan, ilyen a BMW, amely 2025-től termelni fog, ez pedig a beruházási aktivitásunkat is „tolja tovább”. Ezzel párhuzamosan a kormány elindította a járműbeszállítási, a védelmi iparfejlesztési programot.
- 2023 egészében nőtt a jármű- és akkumulátorgyártó ágazatok exportja, az év vége óta azonban már visszaesés látható a romló külső kereslet miatt.
Senki ne higgye, hogy az akkumulátorgyárak még most épülnek fel, már felépültek
– mondta, hozzátéve, hogy 10 milliárd eurót tesz ki az értéke. Kedvezően értékelte, hogy a KSH legutóbbi adatai szerint a külkereskedelmi többlet nőtt, ez az energiaegyenleg javulásának köszönhető.
Fotó: Világgazdaság/ Vémi Zoltán
A kormány kiemelt célja a versenyképes exportkapacitások növelése, ennek megvalósítását javarészt a beruházási és hitelezési ösztönzőkön keresztül érjük el. Szerinte nemzeti bajnokaink már vannak, akik képesek arra, hogy kifektessenek, „rájuk büszkék vagyunk”, jegyezte meg.
Úgy látja, a magyar vállalatoknak három nagy lehetőségük van a kiemelkedésre: beszállítók legyenek, exportáljanak, illetve a belső piacon konszolidálódjanak, azaz a versenytársakat felvásárolják.
- A munkaerőpiaci aktivitásban a kormány szerinte sikereket ért el, jelezte, hogy most jó, hogy emelkedik a munkanélküliségi ráta. Ugyanis vannak olyan emberek, akik idáig nem kerestek állást, most azt gondolják, hogy állást kell keresniük,
ez folyik, nem vesztette el senki az állását
– szögezte le, ezt mutatja szerinte, hogy egyszerre nő a foglalkoztatottság és a miközben egyre kevesebb a regisztrált álláskereső. Úgy látja, szakképzéssel tudják segíteni tovább ezt a folyamatot, csak átmeneti emelkedés jó a munkanélküliségben.
„ha nem találunk munkát nekik, az a mi bajunk, az a kormány szégyene.” Az ipari parkokban tudnak nekik munkát adni.
Ezzel párhuzamosan arra hívta fel a figyelmet Nagy Márton, hogy a közigazgatásban egyre kevesebben dolgoznak, ami egy pozitív tendencia, ezek az emberek ugyanis a versenyszférába mennek tovább. Nyitnak programokat az aktivitás erősítése érdekében: ezek az Ifjúsági Garancia Plusz, illetve a Generációváltást segítő program, idősek foglalkoztatását segítő program.
- Az energiaszámlák normalizálódásával kikerültünk az ikerdeficitválságból, ahova Nagy Márton szerint soha nem kerülhetünk vissza. Hangsúlyozta, hogy vissza kell térni az egyensúlyhoz, ez a fenntartható növekedés alapja.
- Hitelezési aktivitás újraindítása a hatodik tényező, amit megemlített, mint ami a növekedés helyreállításának feltétele, ez megvan a nemzetgazdasági miniszter szerint, mind a vállalatok, mind a lakosság terén. Ebben a folyamatban vett részt a Baross Gábor Hitelprogram, úgy látja, ezek a támogatott programok „betöltötték szerepüket”, helyüket a piaci hiteleknek kell felváltani.
– jelezte Nagy Márton. Elmondta, hogy eddig a Pluszra 2000 család jelentkezett, a beérkezett igény 49 milliárd forint. Szintén jelezte, hogy hamarosan jönnek ki a GINOP Plusz programok is.
Fel kell készülni arra, hogy július elseje után is marad a kamatstop
– mondta a tárcavezető, aki szerint ebből ki kell jönni előbb-utóbb, de még korai, ugyanis a fogyasztás helyreállását negatívan érintené a kivezetése.
Gazdaságfejlesztési konferenciánk Győrben
