Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása és 2013 között nagyjából 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba. A csatlakozás utáni első évtizedben nehéz volt az uniós tagság hatásait vizsgálni, mert erre az időszakra esett a gazdasági-pénzügyi világválság, ami erőteljesen befolyásolta az utazási piacot. A tíz év alatt támogatott nagyobb projektek között voltak nagy kastély- és fürdőfejlesztések, kisebb szolgáltatásfejlesztések, illetve szálláshelyfejlesztések, de a turizmus helyi szervezetei is kaptak támogatást. Összesen ötszázmilliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg az országban. A SZÉP-kártyát is ekkor, egészen pontosan 2011-ben vezették be. Létjogosultsága többszörösen igazolódott.
Pandémia, orosz–ukrán konfliktus, SZÉP-kártya
A következő évtized idegenforgalmát több nem várt tényező befolyásolta.
A pandémia a 2020 és 2021-es évekre nyomta rá a bélyegét, igaz, ezekben az esztendőkben a belföldi turizmus tudott erősödni.
Rá egy évre az orosz–ukrán háború és az annak nyomán elszabaduló energiaárak, valamint az állította nehéz helyzet elé a szektort. A már említett SZÉP-kártya, amelyet kifejezetten a belföldi turizmus élénkítésére vezettek be, képes volt ellensúlyozni a nehézségeket. Beszédes adat, hogy a SZÉP-kártya-költések tavaly minden korábbit felülmúltak: 2023-ban 449,4 milliárd forintot költöttek a felhasználók, amely a megelőző évit 17 százalékkal szárnyalta túl, 2019-hez viszonyítva pedig több mint a kétszeresére nőtt (136 százalék), és reálértéken is 61 százalékkal emelkedett.
A beruházások húzták az ingatlanpiacot
Az különböző szegmensei ugyanakkor az elmúlt húsz évben jelentős változáson estek át – adott áttekintőt lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ismertette, a változás mértékét nagyban meghatározta az adott térség gazdasági fejlettsége. Ahol ugyanis nagyobb volt a kereslet a munkaerőre, és nagyobb beruházások történtek, a lakhatási igény is nőtt.
Saját tulajdon mint érték
A lakáspiac tekintetében továbbra is jellemző maradt, hogy a magyarok (és ez tulajdonképpen az egész visegrádi régióra igaz) jobban preferálják a saját lakást, a térségben kiemelkedően magas is ezek aránya. Az Eurostat adatai szerint: 2005-ben a lakosság 88,1 százaléka lakott saját lakásban, míg 2023-ban 90,5 százaléka.
Ez nem feltétlenül meglepő – mutatott rá Regős Gábor, hiszen
2010 óta a gazdaságpolitika is inkább a saját tulajdon megszerzésére építette a családtámogatási rendszerét.
Ezt támasztja alá a lakásállomány elmúlt 20 évben tapasztalt növekedése is: miközben 2004. január 1-jén a KSH még 4 millió 134 ezer lakást tartott nyilván, addig idén év elején 4 millió 604 ezret. Ám ez nem a lakosok számának hirtelen megnövekedését jelzi, inkább egy térbeli átrendeződést, illetve azt, hogy egy lakásban átlagosan kevesebben élnek.
Javult ugyanakkor a komfort szintje: míg 2004-ben még csak a lakások 90,9 százaléka volt például vízvezetékkel ellátva, addig ma már ez az arány 97,5 százalék. Jelentősen csökkent ugyanakkor az elmúlt években az épített lakások száma – míg 2004-ben több mint 40 ezer új lakás épült, addig az elmúlt 3 évben már csak mintegy 20 ezer új lakás készült el évente – sorolta Regős Gábor.
A lakásépítéseken belül nagyot nőtt a főváros súlya húsz év alatt. Amíg 2004-ben itt adták át az új lakások 23,1 százalékát, addig ez az arány 2023-ban már 34,1 százalékot tett ki. Ennél kisebb mértékben, de nőtt Pest vármegye részaránya is: 18,7 százalékról 21,9 százalékra. Szintén a nyertesek között említhető Győr-Moson-Sopron vármegye, amelynek aránya 6,0 százalékról 9,4 százalékra emelkedett. Eközben számottevően csökkent a részaránya az Észak-alföldi régiónak – 15,7 százalékról 8,5 százalékra. Új lakások tehát leginkább ott épültek, ahol volt érdemi, fiezetőképes kereslet, ahol jól teljesített a gazdaság – mutatott rá Regős Gábor.
Magyarország mint beruházási célpont
Hazánk uniós tagsága természetesen nem csak a lakóingatlan-piacra hatott. Magyarország mint uniós tagállam vonzóbb beruházási célpont lett, így szívesebben fektettek be itt a külföldi vállalkozások.
A közös piachoz való hozzáférés pedig segítette az ipar és a logisztika fejlődését, az érintett ágazatok ingatlanpiaci kereslete is emelkedett.
Ez pedig húzta magával a szolgáltatóágazatokat is – akár kapcsolódva az idetelepülő ipari kapacitásokhoz, akár azoktól függetlenül is – magyarázta Regős Gábor.
A változások egyik nyertese az irodapiac lett. Nem csupán nőtt a szolgáltatások részaránya a hozzáadott értéken belül, de ezen belül is jelentős számban jelentek meg a szolgáltatóközpontok, melyek egyébként nagyban hozzájárulnak az ország szolgáltatásexportjához is. Ezek pedig irodát igényeltek, ami növelte az erre irányuló keresletet.
Szintén egyre fontosabb elvárása lett a piaci szereplőknek az, hogy az irodák környezeti besorolása kedvező legyen.
Ennek megfelelően az MNB adatai szerint a fővárosban a bérelt modern irodák kihasznált területe a 2004 végi 1,2 millió négyzetméterről 3 millió négyzetméterre emelkedett 2023 végére. Az ingatlanterület bővítése nem csak a GDP-hez való hozzájárulás szempontjából fontos: nagy szerepe volt, van a korábbi rozsdaövezetek revitalizációjában – gondolhatunk itt például a Váci úti irodafolyosóra.
Kitérőként említette a távmunka, illetve hibrid munkavégzés piacformáló szerepét: a cégek kisebb – de esetleg minőségibb – területet vesznek igénybe.
Általánosságban elmondható, hogy az ingatlanpiac tekintetében egyre inkább elvárás lett az energiatakarékosság, a zöldszempontoknak való megfelelés.
Fejlett logisztika és folyamatos beruházások
Jelentős fejlődés zajlott az ipari és logisztikai ingatlanok piacán is az elmúlt években. Ebben szintén szerepe volt az uniós tagságunknak – mutatott rá Regős Gábor. A közös piachoz való hozzáférés már önmagában is előnyt jelent, ezt azonban különösen is felértékeli hazánk földrajzi elhelyezkedése, ez pedig hozzájárul a logisztikai ágazat (különösen is a raktározás) növekedéséhez.
Az ipari-logisztikai ingatlanok esetében érdemes még kiemelni az elmúlt 20 év jelentősebb ipari beruházásait Regős Gábor szerint – ezek egy része még jelenleg is tart –, amelyek esetében nem csak a közvetlen hatás fontos. Ugyanis szerinte
ezek a beruházások tovább növelik az ingatlanok (lakások, beszállítóknak szánt telephelyek) iránti keresletet.
A kereskedelmi ingatlanok esetében az elmúlt 20 évben különösen a vizsgált időszak első fele hozott fontosabb változásokat. Nem ekkor kezdődött, de ekkor folytatódott a nagyobb bevásárlóközpontok építése, amely koncentrálta a kisebb-nagyobb üzleteket, átalakulást hozva ezzel a kiskereskedelemben és így az ehhez kapcsolódó ingatlanpiacon is.
Új erőre kaphat az ingatlanpiac
A kereskedelmi ingatlanpiac alakulásában szerepet játszott a kiskereskedelmi forgalom negyedével való bővülése az elmúlt 20 évben (a növekedés leginkább a 2010-es évekhez köthető), illetve a német diszkontláncok megjelenése is erre az időszakra tehető – szintén nem függetlenül az uniós tagságtól és a közös piac hatásaitól – sorolta a szakértő.
– emlékeztetett. A magas betéti és hitelkamatok visszafogták a beruházási kedvet. A gazdaság növekedési pályára való visszatérésével, illetve a kedvezőbbé váló kamatkörnyezettel ismét új erőre kaphat az ingatlanpiac a következő években – zárta gondolatait.
