Az egyre sürgetőbb társasházi felújítások és a mindennapos üzemeltetés finanszírozása érdekében legalább az mértékével emelni kellene a közös költséget, amit tavaly még kevés, idén már egyre több lakóközösség lát be – összegezte Szilber Szilvia társasházi szakértő, a Szilber Ingatlan Menedzsment Kft. tulajdonos-ügyvezetője a VG Négyzetméter ingatlanos podcast friss epizódjában.
Tavaly és idén egyaránt 15-20 százalékos közösköltség-emelést tesz indokolttá a megdrágult üzemeltetés.
A nagyon kedvező adónemből sok vállalkozónak át kellett térni más adónemre, emiatt megdrágultak a szolgáltatások. A közösségek kezdik belátni, hogy emelni kell a közös költségeket, mert esetleg a tavalyi szerényebb mértékű növekményből nem lehetett finanszírozni a megemelkedett közös költségeket.
A közös gondolkodást és tervezést azonban nehezíti, hogy még mindig kevesen járnak el a közgyűlésekre szavazni. Előfordul, hogy csak néhány lakó dönt jó pár meghatalmazással a ház ügyeiről, sok tulajdonos még arra sem figyel, hogy pontosan megmondja, mire szavazhatnak a nevében.
Műszaki állapotfelmérésre lenne szükség
A társasházak sokaságának égető problémája az elavult műszaki rendszer, minden háznak készíttetni kellene háromévente egy átfogó műszaki állapotfelmérést, amelyet az időközben elkészült munkákkal, azok értéknövekményre gyakorolt hatásával frissítenie kellene. Ideális esetben szakértő rangsorolja a feladatokat, ugyanis
a műszaki avulás nincs tekintettel a tulajdonosok jövedelmi helyzetére
– hangsúlyozta a podcastben a szakértő, aki a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének elnökségi tagja is.
A műszaki állapotfelméréssel az eladó tudja tájékoztatni a vevőt is arról, hogy adott társasházban milyen feladatok történtek meg eddig, és mi az, amire gyűjtenek például egy felújítási alap formájában, és mi az, ami két-három, öt vagy tíz év múlva fog megtörténni.
Jó esetben minden felújításnak előre látható és tervezhető a költsége.
Felújítási alapra van szükség
Az állami kamattámogatott hitelek feltétele az, hogy legyen felújítási alap visszamenőleg legalább két évre, és azt külön kezelik – mondta Szilber Szilvia.
A felújítási alap négyzetméterenként 8 forintban, liftes házaknál 12 forintban lett meghatározva körülbelül húsz évvel ezelőtt, ezt azóta is így felejtették, úgyhogy a mai napig ez a feltétel. Sok háznál időközben ez megszűnt, mert lekerült a figyelem azokról a nagy felújításokról, amelyek így is, úgy is eljönnek majd a ház életében – hangzott el. Például egy 40 milliós tetőfelújítás vagy egy 150 milliós homlokzatszigetelést csak és kizárólag hiteltámogatással együtt lehet elérni.
Nagyon nehéz kivitelezőt találni a társasházi felújításokraTovábbra is sokan hiányoznak a közgyűlésekről, a társasházi tulajdonosok harmada nem vesz részt a döntéshozatalban, a tulajdonosi szemlélet náluk csak a lakás küszöbéig ér, holott az épület állapota a lakások értékére is hatással van. Nagy kihívás a közös felújítási döntések meghozatala, és még nagyobb a megfelelő kivitelezők megtalálása, akik jó előre és megfelelően dokumentált árajánlatot tudnak és akarnak adni – hangzott el a THT Jogok, kötelességek és pénzügyek a társasházakban és az ingatlanpiacon című évindító konferenciáján. |
Az állami kamattámogatás 70 százalék, tehát nem mindegy, hogy milyen kamattal veszi föl azt a tulajdonosi közösség, és mennyit kell ebből neki finanszírozni
– hangsúlyozta Szilber Szilvia.
A kikopott felújítási alapok kapcsán éppen ezért
most kapnak a fejükhöz sok házban,
hogy szükség van rá, és nem ritka ma már a 250, illetve akár 500 forint per négyzetméteres felújítási alap, ha például 10 millió forintot kell egy év alatt összespórolni egy közösségnek.
Ha sok a bérlő
Nagyon sok olyan társasház van, ahol már az ingatlanok akár felét is bérbeadással hasznosítják a tulajdonosok, akik nem laknak ott, így nem szembesülnek nap mint nap a társasház állapotával és hibáival.
