A társasházak legnagyobb kihívásai közé tartozik 2024-ben a megfelelő építőipari kivitelezők felkutatása és a tulajdonosi szemlélet erősítése, ugyanis még mindig sokan nem vesznek részt a döntésekben – derült ki a XIV. Közös Képviselők Napján végzett társasházkezelői felmérés eredményeinek ismertetésén.
Fotó: Sándor Tünde / Világgazdaság
A társasházi konfliktusok jellemzője, hogy jellemzően nem a társasházkezelők és tulajdonosok vitája, hanem tulajdonos és tulajdonos konfliktusa
– összegezte Szilber Szilvia társasházkezelő, társasházi szakértő, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete elnökségi tagja a felmérés tapasztalatait.
A tapasztalatok szerint erős bázis a számvizsgálókkal való együttműködés, akik nagyon hasznos és fontos szellemi tőkét jelentenek a közös képviselőnek és a társasháznak is. Társasházkezelők beszámolói szerint a munkaidő 30 százalékát a lakókkal való kommunikáció teszi ki, 2 százalék alá csökkent a nyomtatott levelek aránya a kommunikációban, és 56 százalékra nőtt az e-maileké, 25 százalék a telefonos és 11 százalék a személyes megkeresés.
A társasházi megtakarításokkal kapcsolatban a magas idején kiemelten fontos feladat volt, és továbbra is az a tőke növelése,
az államkincstári megtakarítási lehetőségekkel sok társasház élt tavaly és most is,
a kincstárjegyben kamatoztatták a lakóközösségek pénzét.
A tulajdonosi szemlélet fejlesztése azonban még mindig komoly kihívás, már az is, hogy egyáltalán legyen, és hogy ne a lakás küszöbénél, hanem a ház kapujánál kezdődjön. Nem független ettől, hogy jó néhány társasház eljut az avulásban a krízispontig, amikor már a hatósági eljárások mentén történnek a szükséges karbantartási beavatkozások az épület kiürítésének veszélye mellett.
Pozitív tendencia, hogy
a közösköltség-befizetések zömében időben történnek,
a havi értesítések miatt a fizetési morál nagyot javult, a befizetések jellemzően átutalással érkeznek, a postai csekkes fizetés és a házipénztár kiszorulóban van.
A felújítások támogatottsága
Elfogyott a tartalék a lakosságnál, emiatt egyre több gond van a felújítások elfogadásával – összegezte Szilber Szilvia.
Meglepő helyzetet tükröz a közös képviselők beszámolója,
miszerint
- a tulajdonosok 32 százaléka egyáltalán nem vesz részt a döntéshozatalban,
- 27 százalék általában támogatja a szükséges felújításokat,
- 18 százalék élethelyzetétől függően, de inkább támogatja,
- 8 százalék bizonytalan és
- van az a 15 százalék, aki elvből vagy azért, mert belátható időn belül költözni készül, ellenzi a beruházásokat.
A felújítások ellenzői öngólt lőnek, hiszen a ház állapota a lakások értékére is hatással van.
A lakásbiztosítási kampányidőszakban forró téma a társasházi biztosítások áttekintése,
nagyon sok ugyanis az alulbiztosított épület,
ahol a régi négyzetméterárakon felejtették a kalkulációt. A régóta, változtatások nélkül ketyegő biztosítások veszélye, hogy káresemények esetén nem várható megfelelő volumenű kártérítés.
A káresemények kezelésével a közös képviselők többnyire elégedettek, könnyen és gyorsan lezajlanak, de figyelni kell a magas kárhányadra, mert ha sok esemény történik, a biztosító felmondja a szerződést, vagy felemeli a díjat. Figyelni kell a záradékokra, az avulási károk kizárására is – figyelmeztetett a szakértő.
Mi a legnagyobb kihívás a társasházak számára?
Továbbra is
a legnagyobb kihívás a megfelelő minőségű munkát végző építőipari szakemberek megtalálása,
akik a társasházak számára is szolgáltatnak, megfelelően dokumentáltan és jó előre adnak árajánlatot, és megvárják a társasházak döntési folyamatát. Sok kivitelező ugyanis eleve nem szerződik társasházakkal a lassú döntési folyamatok miatt.
Társasházak: figyelmeztetést adtak ki – extrém drágulás jön a közös költségbenA közös költség elmúlt kétévi emelkedései nem fedezik a 2024-es növekvő kiadásokat. Ezért hozzá kell nyúlni a díjakhoz, amit az elmúlt években nem szívesen tettek meg. Ennek az a hátránya, hogy számos felújítás és beruházás lehetősége is elmaradt. |
A szakértő azt javasolja a közös képviselőknek, hogy
ne csak az éves üzemeltetés és az éven belüli felújítások költségeit mutassák be
a tervekben, hanem tájékoztassák a tulajdonosokat a társasházak műszaki állapotáról, az avulásról és arról, hogy három, öt vagy tíz éven belül milyen munkálatok válnak szükségessé. Így a tulajdonosok figyelembe tudják venni a családi költségvetés megtervezésekor az épülettel kapcsolatos, várható kiadásokat.
