Japán gazdasága az idei második negyedévben az előzetes becslésnél nagyobb mértékben nőtt, mivel a COVID korlátozások feloldása fellendítette a fogyasztói és üzleti kiadásokat. A világ harmadik legnagyobb gazdaságában
a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékkal bővült a második negyedévben, év per év alapon. Míg az előzetes kormányzati becslés 2,2 százalék volt, a piaci konszenzus pedig 2,9 százalék.
A gazdaság az Egyesült Államokhoz és Kínához képest viszonylag magas növekedést ért el, s a második negyedévben fellendülést produkált, de nem sanszos, hogy ez a lendület kitartson év végéig - mondta Takeshi Minami, a Norinchukin Research Institute vezető elemzője.
A növekedés arra utal, hogy a belföldi kereslet szerényen fellendült, miután a kormány az első negyedévben feloldotta a világjárvánnyal kapcsolatos korlátozásokat, emellett a beruházások is élénkültek. A magánfogyasztás, ami a GDP több mint felét adja, 1,2 százalékkal bővült, szemben az 1,1 százalékos becsléssel. A beruházási kiadások 2 százalékkal nőttek, míg az előzetes becslés 1,4 százalék volt, a piaci konszenzus pedig 1,8 százalék. A belföldi kereslet 0,8 százalékponttal járult hozzá a felülvizsgált GDP-növekedéshez, míg a nettó export 0,1 százalékponttal.
Japánban a világjárvány után, a többi nagy gazdasághoz képest lassabban épül vissza a fogyasztás
, mert az elöregedő társadalom nem költ annyit a vendéglátásra és az utazásra.
Japán rendkívül laza monetáris politikája szöges ellentétben áll a kamatemelések globális hullámával, ami a jen erőteljes leértékelődéséhez vezetett. A japán deviza 20 százalékos lejtmenete az elmúlt félévben felhajtotta az importköltségeket.
