Nincs áram, nincs víz, nincs hő – az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadások miatt sok ember menekülni kényszerül a határokon át. Egyes uniós országok azonban szívesebben fogadják a menekülteket, míg mások kevésbé – hívja fel a figyelmet cikkében a HotNews.ro. Mint írja, bár sokan áthaladnak Románián, kevesen maradnak ott. 

Relief flight for sick Ukrainian children
Leszállás után beteg ukrán gyerekek és segítőik hagynak el egy repülőt a karlsruhei Baden-Baden repülőtéren. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 7,9 millió ember menekült el Ukrajnából az orosz támadás kezdete óta. Az ügynökség arra figyelmeztet, hogy a következő hónapokban még többen lehetnek, mivel az ország rendkívül kemény tél elé néz. Oroszország ismételten rakétákkal támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, súlyos károkat okozva, a helyzet bizonyos területeken drámai.

A német európai parlamenti képviselő, Manfred Weber szolidaritásra szólított fel a Bild am Sonntagnak adott nyilatkozatában. 

Ha a tél folyamán több ukrán kényszerül menekülni az orosz bombázások és támadások elől, akkor Nyugat-Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia – mondta a CSU politikusa. „Ezt a példátlan kihívást minden uniós országnak szolidaritásban kell viselnie.”

Eddig néhány ország erőteljesebben vett részt ebben a munkában, mint mások. Több mint 1,5 millió lakosával Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet. Az UNHCR szerint 463 ezer ember keresett menedéket Csehországban – ami lenyűgöző szám egy 10,7 millió lakosú országhoz képest.

Körülbelül egymillió Ukrajnából érkező menekültet tartanak nyilván Németországban – és a téli felkészülés folyamatban van. Egyes helyeken ismét sátrakat állítanak fel és kiállítótermeket alakítanak át sürgősségi menedékhellyé.

Más a helyzet a déli EU-országokban: Franciaország, Olaszország és Spanyolország eddig sokkal kevesebb menekültet fogadott be – mutat rá a Bild. Az UNHCR összesen körülbelül 446 ezer menekültet tart számon a három országban.

Ennek oka az is, hogy például Franciaországban, ahol jelenleg 119 ezer ukrajnai menekült él, nehezebb letelepedést szerezni, mint Németországban – mondta Gerald Knaus migrációs szakértő a Bild am Sonntagnak. „Franciaország kevesebb pénzt fizet a menekülteknek, nagyon bonyolult lakást bérelni, és fizetni is kell érte egy igen magas kauciót.”

Ennek eredményeként egyes országok elérik a befogadási (abszorciós) határt, míg másokban a kapacitásokat nem úgy használják ki, ahogy kellene. Ha Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország annyi embert venne fel, mint Csehország, „a helyzet teljesen más lenne” – mondta Knaus.

Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa hangsúlyozta, hogy az ukránok egyenlő hozzáféréssel rendelkeznek az EU szociális rendszereihez. „Az elmúlt kilenc hónapban az Ukrajnából érkező menekültek többnyire oda mentek, ahol barátaik vagy családjuk van, és a szülőföld közelsége és a kultúra ismeretsége is szerepet játszott” – mondta Johansson a Bild am Sonntagnak. Vagyis véleménye szerint az EU-országok közötti szolidaritás érintetlen.

A Bild által bemutatott hivatalos adatok szerint az európai országokban regisztrált ukránok száma a következő: Lengyelország 1 507 893, Németország 1 027 789, Csehország 462 622, Olaszország 173 231, Spanyolország 154 457, Nagy-Britannia 146 200, Belgium 60 241, Portugália 52 970, Svédország 48 360, Dánia 36 983, Magyarország 32 271, Luxemburg 6756.

Írországban egyes helyeken tiltakoztak a helyiek amiatt, hogy ukrán menekülteket telepítettek le a közösségükben.