Manager Magazin

Arccal a közönségnek

Kálomista Gábor nem művészembernek, hanem kulturális menedzsernek tartja magát, aki nem rátelepszik a szekérre, hanem valamilyen irányba tolja azt. Munkája során egy receptet ismer: a Zimmer Feriét. Szórakoztatni akar.

MM: Igaz, hogy annak idején sofőrként kezdte a Duna TV-nél?

Kálomista Gábor: Nevezzük inkább mindenesnek. Voltam felvételvezető, világosító, és valóban, sofőr is. Kis közösségként indultunk a Selyemgombolyítóban, csinált mindenki mindent.

Hogyan jött a tévézés? Pláne hogy matek-fizika tagozatos középiskolába járt.

Sőt, érettségi után agrárdiplomát szereztem. Aztán dolgoztam szőlész-borászként a helyi termelőszövetkezetben. Sára Balázs rendezővel már akkoriban is jóban voltam, ő szólt nekem a Duna TVről. Azt mondta, kellene nekik egy nyüzsgő típus, aki magára veszi a szervezési feladatokat. Szóval megpróbáltam, ott ragadtam.

Kálomista Gábor
Fotó: Vémi Zoltán

Alig néhány évre.

Igen, mert elkövettünk egy egészen botrányos műsort, amelynek az lett a következménye, hogy kirúgtak. Belevágtam a lemezkiadásba, Cseh Tamással évekig dolgoztam. Végül a Csinibaba sikerén felbuzdulva szántuk rá magunkat egy páran, hogy megkíséreljük a filmgyártást. Ebből lett az első, kizárólag magántőkéből készült magyar film, a Zimmer Feri, és így alapítottam meg egy évvel korábban, 1996-ban a Megafilmet.

Nagy siker lett, a szakmától mégis kaptak eleget.

Beültek rá 200 ezernél is többen, de igazából bukás volt, ami az akkori 15 forintos jegyárak miatt nem is meglepő. A Miniszter félrelép és a Zimmer Feri volt az az alkotás, amely itthon bevezette a közönségfilm fogalmát. A szakma pfujolt, pedig csupán arról volt szó, hogy megpróbáltuk kiszolgálni a közönséget.

A művészfilm értelmetlen?

Az egy másik irány. Nincs olyan producer, aki ne szeretne díjakat nyerni, de mi sosem ezért dolgoztunk, hanem a szórakoztatásért.

Milyen éve volt a Megafilmnek?

Kifejezetten jó. A sorozatainkat rendben leszállítottuk, aztán ott volt a Memo, amelyet Európa legjobb tévéfilmjének választottak a Prix Europa fesztiválon. Ha minden igaz, le is szerződünk az HBO-val, és 32 országban fogják vetíteni a filmet.

Látja már a következő nagy dobást?

A közelmúltban fejeztük be Nagypál Orsolya Nyitva című filmjének a forgatását. Egy hihetetlenül friss, jó szagú alkotásról beszélünk, szerintem nagy siker készülődik.

Ön milyen producer? Rájár a rendező nyakára?

Szögezzük le, hogy nem tartom magam művészembernek. Kulturális menedzser vagyok, aki nem rátelepszik a szekérre, hanem valamilyen irányba tolja azt. A Megafilm megállapodása a rendezőkkel arról szól, hogy mi megteremtjük a mű hátterét és utóéletét, ami pedig közte van, az ő felelőssége.

A Miniszter félrelép és a Zimmer Feri volt az az alkotás, amely itthon bevezette a közönségfilm fogalmát. A szakma pfujolt, pedig csak megpróbáltuk kiszolgálni a közönséget
Fotó: MTI / Manek Attila

Ideálisnak látja a magyar film helyzetét?

Amikor a Filmalap megalakult, mérhetetlen támadást kapott. Talán én voltam az egyetlen, aki kiálltam Vajnáék mellett és élesen kritizáltam az elődöt, a Mozgókép Alapítványt. Régóta érett ez a változás, amelyhez igenis kellett Andy Vajna, aki merőben más szempontokat emelt be a rendszerbe. Megszűnt az uram-bátyám világ, a ki kinek a barátja fókuszú elbírálás, mert a Mozgókép tényleg így működött, dolgoztam velük eleget. A számok és az eredmények nem hazudnak, de még fontosabb, hogy a közönség is megindult a mozitermekbe.

Pletykálják, hogy ha úgy alakul, ön lehet az új filmbiztos.

Ilyen felkérés nem érkezett hozzám, ha majd esetleg mégis, akkor megrágom a dolgot. 53 évesen nem nagyon küzd új feladatokért az ember, a beérkező felkéréseket pedig alaposan megfontolja, hogy elfogadja-e.

A Thália Színházat viszont Bereményi Gézával párban ráncba kapta.

Amikor idejöttünk 2012-ben, a Thália egy befogadó színház volt, saját társulat nélkül. A koncepció az volt, hogy csináljunk egy színházat, amely megtalálja a helyét a budapesti Broadwayn, amely valóban szórakoztatja a közönséget. Ehhez meggyőztünk több nagyszerű színészt is, Molnár Piroskát, Gubás Gabit, Schell Juditot, vagy éppen Csányi Sándort. A recept életképes, a költségvetésünk a hatszorosára nőtt, a nagyszínpadi előadásokra alig kapni jegyet. És megyünk tovább: megkaptuk a forrásokat a Mikroszkóp Színpad teljes felújításához.

Az interjú a Manager Magazin februári számában jelent meg

(Arccal a közönségnek)

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!