M.M.: Igaz, hogy José Mourinho felkérte, legyen a Manchester United erőnléti edzője?
B. A.: Nem egészen, de ezek szerint látta a képet az Instagram-oldalamon. A férjem, Krisztián régóta a Unitednek szurkol, a Chelsea elleni meccsre látogattunk el Manchesterbe, az Old Traffordra. Megszerettem a focit az elmúlt években.
Ha már az Instagram. Milyen szerepet tölt be a közösségi média az életében?
Nélkülözhetetlen a használata egy ismert embernél, hiszen a vállalatok is mérlegelik, ha meghívnak, hogy mekkora elérést generálhatok az adott eseménnyel. A Facebookon leginkább mozgással és táplálkozással kapcsolatos szakcikkeket osztok meg, illetve azokat a rendezvényeket mutatom be, amelyeken megjelenek. Itt a személyes tartalom elenyésző, arra ott van az Instagram, de nem törekszem arra, hogy tökéletesnek láttassam magam, inkább a hétköznapi élet egy-egy humoros, emberi oldalából mutatok meg néhány pillanatot.
Hogyan kezdődött a sportpályafutása?
Három sportágban is eljutottam a válogatott szintig, ritmikus gimnasztikában, fitneszben és curlingben. A szüleim ötévesen vittek le a tornaterembe, mert nagy pocakú kislány voltam. Annyira megszerettem a ritmikus gimnasztikát, hogy hamar versenyszerűen kezdtem el űzni, ez hattól egészen 18 éves koromig tartott. Aztán jött a fitnesz, amelyben világ- és Európa-bajnok is voltam, úttörőnek számítottam, hiszen a kilencvenes évek közepén a sportág igencsak gyerekcipőben járt idehaza. A curling pedig még inkább rétegsport, de itt is tíz éven át, 2011-ig voltam a válogatott tagja. Az volt a legcsodálatosabb, hogy a sebészorvos édesapám és a fejlesztő analitikus édesanyám nem erőltette, hogy az ő példájukat kövessem, az örömömet látva hagyták, hogy a sportban bontakozzam ki, így iskolában is a Testnevelési Egyetemre vezetett az utam.
Melyek voltak az első jelei annak, hogy mindebből üzleti vállalkozás is felépülhet?
Céltudatos embernek tűnök, de üzleti szempontból soha nem voltam igazán az. Amikor huszon-egynéhány évesen besétáltunk a bankba, semmi fedezetünk nem volt, a hitelkérelmünk elbírálója mégis elhitte, hogy sikeresek lehetünk – szerencsére igaza lett. Elsősorban mindig az emberek érdekeltek, minden más jött emellett magától, akár az edzőterem nyitása, a házi torna DVD vagy könyv kiadása, illetve a diétásételrendelés bevezetése. Mindig is a mozgás volt az én terepem, ha például egy cég vagy termék arcaként tárgyaltam, elvégeztem a rám váró feladatokat, de sosem éreztem az üzleti világot a természetes közegemnek.
A teljes interjút a Manager Magazin májusi számában olvashatja
(Csodavárás helyett a belső motiváció a kulcs)