MM: Magyarországon több mint egy évtizede kiemelkedően magas különadóteher sújtja a gyógyszeripart. A legmélyebb ütést a Széll Kálmán terv mérte az ágazati szereplőkre, amely ugyanakkor más szektorokra is válságadót vetett ki. Csak míg azoknál ez megszűnt, az önök tagvállalatai ma is fizetik ezeket.
Holchacker Péter: Ma már kevesen emlékeznek rá, de a bankok után a gyógyszeripar kapta a második legnagyobb különadó-terhelést, ráadásul ezt az ágazatot már 2003 óta speciális befizetésekkel terhelte a mindenkori kormány.
Tagvállalataink nagy felelősségtudattal tudomásul vették, hogy a válság terheiből mindenkinek ki kell vennie a részét, és forintra pontosan befizették ezeket az adókat.
Mára azonban a helyzet, ami a megemelt adótételeket, különadókat szükségessé tette, jelentősen megváltozott, pozitív a makrogazdasági környezet, stabil a gazdasági makropálya, ami mellett nem tartjuk indokoltnak ugyanazokat az adószinteket fenntartani.
Kezdeményezték a kabinetnél a különadók kivezetését?
Folyamatosan és tudatosan jelezzük a döntéshozóknak, hogy ez a helyzet feleslegesen gátol egy olyan iparágat, amelyet egyébként stratégiai partnerként nevezett meg a kormány, és amely az ipar 4.0-ban globálisan is úttörő szerepet játszik.
A különadókkal viszont egy nagyon torz viszonyrendszer alakult ki,
mert bár a tíz évvel ezelőtti szinthez képest a gyógyszerekre költött nominális érték nem változott, aközben a gyógyszertámogatásnak akkor az 5 százalékát fizették vissza különadók formájában a cégek, míg ez most már eléri a 20 százalékot. Azaz minden ötödik forintot, amit a magyar állam gyógyszerekre költ, az ipar valamilyen módon, különböző jogcímeken és csatornákon visszafizeti a költségvetésnek. Ez olyan jellegű terhelést jelent, ami messze nincs így a környező országokban. Mindazonáltal mi e tekintetben is partnerei kívánunk lenni a kormányzatnak: felelős javaslatot tettünk, ami abban is megnyilvánul, hogy nem azt kérjük, máról holnapra nullázzák le ezeket a terheket, de egy értelmes kivezetési, adócsökkentési menetrend minden szereplőnek előnyére válna.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Ahogyan a gyógyszeripar helyzete is sajátos, mert nemcsak az egészségügyben, de a nemzetgazdaságban is fontos szerepet játszik.
Ez így van. Az innovatív iparág által Magyarországon jelen lévő 26 cég pedig, amely majdnem 30 ezer embernek ad itthon munkát, összességében a GDP közel egy százalékának megfelelő értékkel járul hozzá a magyar gazdasághoz.
A gyógyszeriparral kapcsolatos kormányzati gondolkodásra hosszú ideje rendre a fiskális szemlélet nyomta rá a bélyegét, felülkerekedve az egészségpolitikai nézőponton. Van esély arra, hogy ebben változás legyen?
A helyes nem az egyik vagy másik szemlélet előtérbe helyezése, hanem a kettő egymáshoz közelítése lenne. Az a fajta gondolkodás, miként lehet a jelenlegi keretek értelmes bővítése mellett úgy növelni a hatékonyságot, amivel nem a költségeket robbantjuk fel, hanem az új terápiákhoz való hozzáférést javítjuk. Azt látom, hogy
a pénzügyi kormányzat az ilyen változtatásnak nemhogy nem akadálya, de azt várják már régóta, hogy azt az óriási mennyiségű pénzt, amit az ország elkölt egészségügyre, hatékonyabban használja fel.
Ebben azonban a mainál lényegesen nagyobb szerepet lehetne és kellene biztosítani az innovatív terápiáknak is.
Ez a célja az ellátórendszer átalakításával Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárnak is, de a folyamatot mindenütt ellenérdekeltség akadályozza.
Mert nehéz megérteni, hogy nem csak valakinek a kárára lehet növelni a hatékonyságot. Nyilván nagyon sok az ellenérdekeltség egy kiszámíthatóbb, hatékonyabb működési modell kapcsán, de például tíz év múlva minden negyedik-ötödik embert közvetve vagy közvetlenül érinteni fog valamilyen rákos megbetegedés Magyarországon a hivatalos előrejelzések alapján. Lehet azt mondani, hogy nem foglalkozunk ezzel, pedig mindenkinek jobb lenne, ha 2030-ban, 2040-ben az innovatív terápiák vonatkozásában is fenntartható egészségügyi ellátásunk lenne.
Spórolást mondott, ami a költségvetés oldaláról az önök esetében részben egyet jelent azzal, hogy nem minden új gyógyszert fogadnak be a magyar társadalombiztosítási rendszerbe azonnal. Átlagosan mennyi ideig vár ma egy innovatív készítmény nálunk befogadásra?
Terápiás területtől függően másfél-három év közötti, egyes estekben sajnos ennél is hosszabb ez az időtartam. Ráadásul a befogadást követően is számos kötöttséggel kell szembenézni, például azzal, hogy nálunk korlátozzák azt is, ki és milyen indokkal kaphatja meg az adott innovatív készítményt. Tény: 2017 elején is több mint 55 innovatív készítmény vár befogadásra. Többségük valóban nagy értékű terápia, de mindegyikük érdemi terápiás előrelépést jelent többek között az onkológia, a gyulladásos megbetegedések vagy például a sclerosis multiplex terápiája kapcsán. De hozzá kell tennem: folyamatosan zajlanak a befogadási tárgyalások, s reményeink szerint akár már a közeljövőben is új készítmények jelenhetnek meg a hazai gyógyszerpalettán.
A betegek szerencsére a klinikai vizsgálatokban is találkozhatnak új innovatív szerekkel. Magyarország egyfajta régiós hatalom a gyógyszervizsgálatokban. Meg tudjuk őrizni ezt a pozíciónkat?
Az új irányelvei hamarosan kötelezővé fogják tenni minden tagország számára azokat a szabályozási elemeket, amelyek a mi igazi versenyelőnyünket adták. Az a tapasztalat és tudás azonban, ami Magyarországon felgyülemlett a klinikai vizsgálatok tervezésével és lebonyolításával kapcsolatosan, az a környezet, amit mi biztosítani tudunk, nem vész el. Emellett tavaly decemberben megszületett az a kormányhatározat, amely gazdasági és szakmai szempontból is sorra veszi, milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ország kedvező pozíciója megmaradjon.
A tét nem csekély: Magyarországnak évente átlagosan mintegy 100 milliárd forint bevétele származik a gyógyszervizsgálatokból,
amelynek harmada-fele adók és járulékok formájában közvetlenül az államkasszába folyik be, míg a többi a vizsgálatban részt vevő orvosok, nővérek jövedelmét egészíti ki, nem kis részben hozzájárulva itthon tartásukhoz.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(Javítani kell a hatékonyságot a gyógyszertámogatásban)
(Borítókép: AFP/FRISO GENTSCH/dpa)
