Ilja Kretov: Az online kereskedelem jövőjét kecsegtetőnek látom. Két számjegyű növekedést látunk nemcsak az e-kereskedelem terén, hanem azon belül a határokon átívelő e-kereskedelemben is. Mindez már nem a jövő, hanem a jelen, és bizonyos, hogy a következő öt év során tovább bővül majd.
Miben különbözik az eBay a versenytársaktól?
Cégünk gyakorlatilag egy piaci felület, amelynek célja, hogy összekösse a vevőket és az eladókat, illetve hogy biztosítsa a tranzakciók megbízhatóságát. Az eBayen vásárlói szemszögből szemlélve minden megtalálható a divatcikkektől kezdve az alkatrészekig vagy a sporteszközökig. A kínálatban szerepel használt és új áru is, ha pedig egy vevő nem akar az újért fizetni, használtat viszont nem akar vásárolni, választhatja a felújított termékeket is – ez olyan, mintha új lenne, de nagyjából féláron. Kereskedői szempontból nézve pedig csupán néhány kattintás után már használható az oldal, raktárak nélkül is indítható a globális kereskedelem.
Fotó: Vémi Zoltán
Tapasztalatai szerint hogyan viszonyulnak az ön által figyelt területeken a kis- és középvállalkozások az online kereskedelemhez?
A kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv-k) adják Európa gazdaságának alapját, az üzleti életének 99 százaléka ehhez a vállalattípushoz köthető. Az elmúlt öt év során az új munkalehetőségek 85 százalékát a kkv-k teremtették, az EU magánszektorában dolgozók kétharmada kkv-alkalmazott, szerepük tehát a gazdasági életben egyáltalán nem elhanyagolható.
A kis- és középvállalatok körében is jellemző az a trend, hogy a folyamatok eltolódnak az offlinetól az online irányába,
illetve terjed a többcsatornás, úgynevezett omnichannel értékesítés is. Ma már kulcsfontosságú a cégek számára, hogy a termékük bármilyen módon elérjen a vásárlóhoz, akár üzletben, akár a közösségi oldalakon vagy egyéb online csatornákon keresztül is. Másrészt bővül a határokon átívelő kereskedelem is, bár ilyen szempontból van még hova fejlődni: Kelet-Európában a kkv-knak mindössze 2 százaléka, Nyugat-Európában pedig 8 százalékuk bonyolít le globális tranzakciókat.
Az online kereskedelemtől már csak egy lépés lenne a globális értékesítés, mi okozhatja mégis a megtorpanást?
Számos északi és a délkelet-európai országban is megfigyelhető az a tendencia, hogy sokan nem számolnak a globális kereskedelemmel mint komoly üzleti lehetőséggel.
Érdekes, hogy általában mikor a kkv-k jól teljesítenek, a tulajdonosok ritkán gondolkodnak el azon, hogy új piacokra lépjenek be, csak abban az esetben kezdik el fontolgatni az exportálást, ha romlik a helyzetük.
Magyarországon a kkv-knak csupán a 4 százaléka bonyolít le külkereskedelmi tranzakciókat, de az egész régióban jellemző, hogy az emberek nem merik megtenni az első lépést a globális piac felé. Sok esetben a nyelvi nehézségek miatt tartják félelmetesnek ezt a lehetőséget, pedig ha túllépnek ezen, s változtatnak a mentalitásukon, hatalmas piacra kerülnek. A jövő a különböző piacok szorosabb kapcsolatában, illetve a gyorsabb növekedés és fejlesztés érdekében áthidalt helyi és nemzeti határokban rejlik.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(Tudatossággal megnyitható a globális piac)
