Meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, és fel kell fegyverezni Ukrajnát

– idézte a Reuters a lett külügyminisztert. Edgars Rinkēvičs egy interjúban arról beszélt: megjósolhatatlan, hogy Oroszországnak milyen tervei vannak Ukrajnával. Az amerikai titkosszolgálatok értesüléseire hivatkozva a nyugati sajtó az elmúlt napokban arról számolt be, hogy Oroszország többfrontos katonai offenzívára készül Ukrajna ellen. A CIA igazgatója szerint 175 ezer orosz katonát vezényelt az ország határaira, akik még a tél vége előtt megindíthatnak Ukrajna ellen – írja a Wall Street Journal.

Kijev egyenesen azzal vádolja Oroszországot, hogy tankokat és mesterlövészeket vezényelt a kelet-ukrajnai frontra, akik lövéseket adtak le az ott állomásozó ukrán katonákra, provokálva azokat, hogy visszalőjenek. A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a Krím-félsziget Oroszország által annektálása óta – hosszabb-rövidebb szünetekkel – dúl a háború; azóta több mint tizennégyezren vesztették életüket.

Vologyimir Zelenszkij seregszemlét tart a Donyec-medencében, az ukrán fegyveres erők emléknapján, december 6-án.   Fotó: HANDOUT / AFP

Meggyőződésem, hogy Ukrajnának kulcsfontosságú szerepe van Putyin elnök Nagy Oroszországról alkotott elképzelésében

– tette hozzá a lett külügyér, aki szerint azonban az sem kizárható, hogy a csapatmozgásokkal Moszkva mindössze a nyugati hatalmak Ukrajna függetlensége iránti elkötelezettségét teszteli, de az ország lerohanását nem tervezi.

A lett külügyminiszer szerint a NATO-nak növelnie kell jelenlétét a Balti-államokban, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában.

Rinkēvičs szerint az EU-nak nagyon súlyos szankciókkal kell készülnie arra az eshetőségre, ha az orosz csapatok valóban átlépik az ukrán határt. Javaslatai között szerepel az orosz bankok kitiltása a nemzetközi bankközi hálózatból, a SWIFT-ből (ezzel gyakorlatilag minden nemzetközi pénzmozgást ellehetetlenítenének), valamint az Északi Áramlat 2 használtba vételi engedélyének tiltása is (a 11 milliárd dolláros beruházással elkészült, tenger alatti gázvezeték Nyugat-Európát látná el orosz földgázzal, Ukrajnát megkerülve; az engedélyezését november elején akasztották meg a németek).

Németország és az Egyesült Királyság is védelmébe vette Ukrajnát

A beiktatására váró német kancellár, Olaf Scholz kedden arról beszélt: minden Ukrajna elleni fenyegetést elfogadhatatlannak tart.

Ukrajna határai sérthetetlenek 

– tette hozzá.

A fokozódó orosz-ukrán feszültség kapcsán az Egyesült Királyság is megszólalt már; a brit külügyi államtitkár támogatásáról biztosította Kijevet, és közölte: azt fontolgatják, hogy védelmi támogatást küldenek Ukrajnába.

Az amerikai titkosszolgálatok által a sajtó rendelkezésére bocsátott műhold-felvételek tanúsága szerint Oroszország komoly erőket vonultatott fel az elmúlt napokban az ukrán határ közelében.   Fotó: EyePress via AFP

 

Oroszország mindent tagad

Moszkva szerint a nyugati hatalmak Oroszországtól való beteges félelme vezérli a politikusok nyilatkozatait. 

Mi, ahogy ezt Putyin elnök korábban kijelentette, nem akarunk semmilyen konfliktust

– nyilatkozta Szergej Larvov külügyminiszter hétfőn, miután amerikai kollégájával tárgyalt a kérdésről. Anthony Blinken és Lavrov az amerikai és az orosz elnökök keddi, videókapcsolaton keresztül folytatott csúcstalálkozóját készítette elő. Lavrov az egyeztetések előtt hangsúlyozta: Moszkva továbbra is garanciákat vár a nyugati hatalmaktól arra, hogy a NATO a jövőben sem veszi fel a tagjai közé Ukrajnát, és nem telepít rakétavédelmi rendszert az ország területére.

Hajlandóak vagyunk kompromisszumokra, de a biztonságunk mindenek előtt való

– jelentette ki az orosz külügyminiszter. 

Blöfföl vagy igazat mond az amerikai hírszerzés?

Ukrajna nem tagja a NATO-nak, felvételéről a katonai szövetségbe évek óta húzódnak az egyeztetések, és Putyin többször beszélt arról, hogy ellenzi a NATO bővítését Oroszország határai mentén. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban azt mondta, egy Ukrajna elleni orosz katonai akciónak súlyos következményei lesznek.