Az amerikai hírszerzés ismeri az Ukrajna elleni lehetséges orosz katonai offenzíva tervét, eszerint azt már a jövő év elején elindíthatják 175 ezer fővel. Ezt a The Washington Post írta egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva pénteken. A cikket az AP szemlézte

Az amerikai hírszerzés becslése szerint a 175 ezer katonának a fele már felvonult az ukrán határ közelében. Az offenzívában száz zászlóaljharccsoport venne részt. Az amerikai hírszerzők azt is tudni vélik, hogy Oroszország az utóbbi időben sokkal intenzívebben próbálja meg lejáratni Ukrajnát, előkészítve így a támadást – írta az AP. 

Joe Biden amerikai elnök éppen pénteken jelentette be, hogy összeállít egy átfogó tervet az orosz–ukrán válság kezelésére azzal a céllal, hogy megnehezítse az Ukrajna elleni esetleges orosz támadást. Biden nem részletezte, milyen lépésekre gondol. Jen Psaki fehér házi szóvivő azonban később jelezte, hogy Moszkva elleni szankciókról is szó lehet.

Ukrajna nem tagja a NATO-nak, felvételéről a katonai szövetségbe évek óta húzódnak az egyeztetések, és Putyin többször beszélt arról, hogy ellenzi a bővítését Oroszország határai mentén. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban azt mondta, egy Ukrajna elleni orosz katonai akciónak súlyos következményei lesznek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken megerősítette, hogy Putyin és Biden videókonferencia keretében tárgyalni készül. Egybehangzó értesülések szerint ez már a jövő héten megtörténhet. 

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a kijevi parlamentben felszólalva figyelmeztetett: Oroszország több mint 94 ezer katonát vont össze az Ukrajnával közös határ közelében, és átfogó offenzívát indíthat január végén. 

Moszkva ezzel szemben destabilizáló magatartással vádolja Ukrajnát és az Egyesült Államokat, és azt sugallja, hogy Kijev előkészületeket tehet egy offenzívára Ukrajna oroszbarát szakadárok kezén lévő keleti részén. Az ukrán hatóságok ezt tagadták.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő nem változtatott Oroszország besorolásán. A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelték: nem számolnak azzal, hogy az orosz–ukrán feszültség háborúvá fajul, bár megítélésük szerint továbbra is magas az Oroszország elleni újabb nemzetközi szankciók kockázata.