Eladja 68 százalékos részesedését a legnagyobb orosz autógyárban, az Avtovazban a Renault szimbolikus, 1 rubeles árért egy autókutató intézetnek – közölte a Reuters szerint Oroszország szerdán.
A kereskedelmi minisztérium azt is közölte, hogy a francia cég Renault és Nissan márkájú autókat gyártó, moszkvai gyára pedig a helyi önkormányzat tulajdonába kerül. Egyelőre sem a Renault, sem az azt 15 százalékban tulajdonló francia állam nem kommentálta a Denisz Manturov kereskedelmi miniszterre hivatkozó orosz híreket.
A kereskedelmi minisztérium szerint a Renault-nak öt-hat éve lesz arra, hogy visszavásárolja részesedését az Avtovazban a NAMI-tól.
A több mint egy évszázada alapított intézet áll az orosz gépkocsik és teherautók tervei mögött, azok a limuzinok is az intézetből származnak, amelyeket Vlagyimir Putyin használ.
Sok nyugati cég menekül
Mindez aláhúzza azokat a félelmeket, hogy az orosz vállalatok és intézmények igyekeznek megszerezni az országban található legértékesebb eszközöket a nyugati cégektől, melyek a szankciók és a társadalmi nyomás hatására kénytelenek azoktól szabadulni, miközben
a Kreml is többször fenyegetett azzal, hogy a külföldiek tulajdonában lévő vagyont elkobozhatják.
Az orosz kormány olyan törvényen is dolgozik, mely szerint a külföldi cégek irányítása átkerülnie külsős, de helyi menedzsment kezébe, és bűncselekménnyé tenné a külföldi vezetők és vállalatok számára a szankciók végrehajtását.
A nyugati autógyártók közül leginkább érzékenyen érintett Renault a múlt hónapban azt jelezte, hogy felfüggeszti tevékenységét a moszkvai üzemben, és 2,2 milliárd eurót leír a gyár működésének leállításával kapcsolatban felmerülő költségek miatt. Noha az autógyártó részvényei eséssel kezdték a szerdai napot, ez a későbbiekben visszafordult, és a cég papírjai jelenleg több mint 1,5 százalékkal többet érnek, mint a keddi záráskor.
Az orosz kereskedelmi minisztérium közlése szerint a Renault azért adta tovább részesedését a Lada-gyárban, mert jelenleg nem képes folytatni oroszországi működését. Az egy rubeles vételár mellett nyitva marad a visszavásárlás lehetősége is, azonban ha időközben a vásárló beruházásokat hajt végre, azt az opció esetleges lehívásakor is figyelembe fogják venni.
A háború kezdete óta számos vállalat hagyta ott Oroszországot.
A Yale adatai szerint több mint 750 cég döntött oroszországi működésének valamilyen korlátozása mellett.
Hozzájuk csatlakozik a francia elektromos berendezéseket gyártó Schneider Electric is, mely szerdán azt közölte, hogy az orosz és fehérorosz egységeit a helyi menedzsmentnek adja el.
A szintén francia Société Générale 3 milliárd eurót írt le, amikor a Rosbank nevű leányvállalatát eladta a Vlagyimir Potanyinhoz köthető Interros Capitalnek. Az elég ritka, hogy a kivonuló cégeket nem orosz vállalatok veszik át, de erre is van példa. Az Anheuser-Busch InBev orosz és ukrán érdekeltségeit a cég török partnere veheti át. A világ vezető sörgyártójának ez 1,1 milliárd dollárjába kerülhet. A Shell egy földgázprojektjét pedig kínai vállalatok vehetik meg.
