A mesterséges intelligencia (MI) működéséhez szükséges csipjei iránt fellendülő keresletnek köszönhetően az amerikai Nvidia tőzsdei kapitalizációja kedden átlépte az ezermilliárd dolláros lélektani határt, ezzel a Wall Street legexkluzívabb klubjába segítve a technológiai céget.
Az Nvidia mindössze a kilencedik vállalat, amely elérte ezt a bravúrt, ráadásul jelenleg csak öt céggel kell osztoznia a klubtagságon: az Apple, a Microsoft, az Alphabet, az Amazon és a Saudi Aramco képezi a szűk elitet.
Az Nvidia a múlt héten lepte meg a Wall Streetet, amikor rendkívül erős eredményről és bevételi előrejelzésről számolt be. Részvényárfolyama viharos gyorsasággal indult felfelé, és máris a világ hatodik legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatává vált. A kurzus napi csúcsa egyébként 416 dollár fölött volt, azaz egy hét alatt durván harmadával drágult a papír.
A vállalat olyan csipeket gyárt, amelyek az úgynevezett generatív MI-t működtetik, azaz a mesterséges intelligenciának azt a típusát, amely a felhasználói utasításokra reagálva képes új tartalmakat, például szöveget és képeket létrehozni.
Ez az a fajta mesterséges intelligencia, amely többek közt a ChatGPT, a Google Bard és a Dall-E alapját is képezi.
Az Nvidia alapítója és vezérigazgatója, Jensen Huang közben – a Nikkei Asiának nyilatkozva – kedden figyelmeztetett, hogy Kína az USA-val szembeni feszültségekre válaszul saját csipgyártó vállalatokat hoz létre, és az iparágban csak kemény munkával maradhatnak a cégek versenyképesek.
Bármilyenek is legyenek a szabályozások – természetesen abszolút be fogjuk tartani őket –, úgy gondolom, Kína arra használja ki az amerikai bojkottot, hogy felépítse saját fejlett csipgyártó kapacitását, amit már jelez, hogy rengeteg ilyen profilú startup jött létre Kínában
– tette hozzá.
