Szerző: Horváth Ákos János, az OTP Global Markets vezető tanácsadója
A japán több mint három évtizednyi várakozás után áttörte a 38 957 pontos mindenkori maximumát 2024. február 22-én, és ezzel új csúcsra emelkedett. Nehéz lenne azt állítani, hogy a Csipkerózsika-álomból való felébredés csupán a véletlen műve, hiszen számos tényező támogatta a távol-keleti részvénypiac felemelkedését.
Történetünk egyik főszereplője az Abenomics névre keresztelt gazdaságpolitika volt, ugyanis miközben a világ számos országa az elmúlt két évben a magas rémével küzdött, addig Japánban azért szorítottak a jegybanki döntéshozók, hogy letörjék a deflációs folyamatokat, és visszatérjen az infláció. Ez a folyamat 2022 elején be is következett, de jóval kisebb mértékben, mint máshol a világon, amit jól mutat a legfrissebb, 2024. januári 2 százalékos jegybanki céllal megegyező maginflációs adat is. Miért is fontos az infláció megjelenése a részvénypiac szempontjából? Nos, azért, mert a munkaerőköltségek emelkedése a szolgáltatások árának emelkedésében, a Covid alatt felhalmozott megtakarítások piacra kerülése pedig a fogyasztás élénkülésében csapódhat le, ami megemeli a vállalati profitokat.
A másik felhajtó erő a tavaly bejelentett piacbarát reform volt. Eszerint a tőzsdén jegyzet Prime és Standard kategóriába tartozó vállalatoktól megkövetelik, hogy az ár/könyv szerinti érték hányadosukat (P/B) 1 fölé emeljék – a piac fele ez alatt az érték alatt forgott.
A szabályozás célja, hogy a vállalati mérlegekben lévő rengeteg készpénz visszakerüljön a gazdaságba, és javítsa a részvényesi megtérülést. Elsősorban a beruházás ösztönzésén volna a hangsúly, de osztalékemelés és részvény-visszavásárlási programok indítására is nagy esély mutatkozik, ami tovább hajthatná a részvényárakat.
A Nikkei 225 index idei évi 17,3 százalékos hozamát elnézve (japán jenben mérve) ugyanakkor jogosan adódhat a kérdés, hogy érdemes-e még felülni a száguldó paripára. Ha a fundamentális értékeltségét vesszük alapul, akkor a Nikkei 225 index előretekintő P/E-hányadosának 22,6-es értéke a kínai társakhoz képest jóval magasabb, ugyanis a Hang Seng index 8-as, míg a Sanghai Composite index 10,3-es mutatón forog. Kína esetében a romló gazdasági adatok, az ingatlanpiaci problémák, a közelgő amerikai elnökválasztás várható kimenetele – Trump győzelme esetén védővámok és embargó bevezetése –, illetve a tőkekiáramlási statisztikák sem javítják a megítélést. Ezek alapján érthető, hogy a vonzóbb profit- és növekedési kilátásokkal rendelkező japán piacért miért rajong annyira a piac jelenleg.
A cikk a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik az OTP Bank hivatalos álláspontjával.
