Jókora hozamokról maradtak le azok, akik csak a partvonalról szemlélték a részvénypiacok 2023-as szárnyalását, ennek apropóján az alábbiakban útmutatót adunk az érdeklődőknek a lépésről lépésre történő megismeréséhez. A börzék zászlóshajójának számító, legnagyobb amerikai vállalatok részvényeit tartalmazó S&P 500 részvénykosár 26 százalékos árfolyam-emelkedést tudhat maga mögött, az OTP-vel, Mollal és Richterrel fémjelzett magyar tőzsdeindex, a BUX pedig ezt is lekörözve 38 százalékot menetelt tavaly. A részvénypiaci befektetés hosszú távon is kifizetődik, az amerikai tőzsde az elmúlt hosszú évtizedek során 10 százalék körüli, a BUX pedig indulása óta 13 százalékos hozamot szállított éves átlagban.
Nem véletlen, hogy a közgazdászok is arra jutottak a minap, hogy a sokáig etalonnak tartott, hagyományos, 60 százalék részvényt és 40 százalék kötvényt tartalmazó portfóliók építgetése helyett jobban járnak a hosszú távra tervező, a tőzsdén lépésről lépésre haladó és némi rizikót vállalni hajlandó befektetők, ha megtakarításaikat teljes egészében a tőzsdén helyezik el.
De mi az a tőzsde?
A tőzsde lényegében egy olyan, szabályozott keretek között működő, szervezett piactér, ahol az eladók és a vevők egymásra találnak és különböző árukat, értékpapírokat, pénzügyi eszközöket cserélnek egymással. Leginkább vállalati részvényeket, különböző nyersanyagokat – például aranyat, olajat, búzát –, valamint kötvényeket, devizát, tőzsdei alapokat (ETF) és egyéb instrumentumokat, de például a kriptopénzeknek, mint a bitcoin, is van saját tőzsdéjük.
Hogyan kezdjünk neki a tőzsdézésnek? – Tőzsde lépésről lépésre
Először is szükség lesz egy értékpapírszámlára, amelyen kereskedhetünk a részvényekkel. Ezt egy befektetési szolgáltatónál tudjuk megnyitni némi adminisztrációt követően. A brókercégek fontos szereplői a folyamatnak, ők rendelkeznek kapcsolattal a tőzsdékkel, közvetítésükkel tudunk részesedést szerezni a börzén jegyzett vállalatokban.
A befektetési szolgáltató kiválasztásánál lényeges szempont a számlavezetési, kereskedési és egyéb díjak, jutalékok mérlegelése, a befektetési teljesítményt hosszú távon ugyanis a költségeink is nagyban befolyásolják, és akár pár százalékpontos eltérés is tetemes különbséget jelenthet majd a végelszámolásnál. Ha igazán hosszú távra, öt-tíz évre vagy évtizedekre tervezünk, és évente csak pár alkalommal vásárolunk részvényeket, akkor inkább a számlavezetési díjak lesznek lényegesek, az aktív tőzsdei kereskedőknek viszont a brókerek által felszámított kereskedési díjak, jutalékok a meghatározóbbak.
A költségek további lefaragása érdekében – és mivel a tőzsde egyébként is jellemzően több évre szóló – érdemes tartós befektetési számlát (TBSZ) is nyitni, amire a nyitás évében – az úgynevezett gyűjtőévben – lehet csak pénzt befizetni, és ha a következő öt évben nem törjük fel, a rajta lévő befektetések hozama után mentesülünk a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási megfizetése alól, de már három év után is kedvezőbb adózási feltételekkel férhetünk hozzá a pénzünkhöz. Fontos, hogy a számlán ez idő alatt is kereskedhetünk, adhatunk-vehetünk, az adómentességhez csak annyi kell, hogy a gyűjtőévet követő öt naptári esztendő során ne vonjunk ki pénzt a TBSZ-ről.
Ha megnyitottuk a számlát – és kitöltöttük a jogszabályban előírt megfelelési tesztet –, már tőzsdézhetünk is, néhány kattintással pozícióba léphetünk. Ma a nyilvános piacok szinte mindegyike online tőzsdeként működik, a legtöbb hazai bróker pedig felhasználóbarát online platformot üzemeltet a kereskedéshez. Így otthonról, akár mobilalkalmazáson keresztül is adhatunk-vehetünk részvényeket.
Ehhez elég a keresett instrumentum nevét vagy nemzetközi azonosítóját (ISIN-kód) beütni a kereskedési felület keresőjébe, megadni a vásárolni kívánt mennyiséget, majd beállíthatjuk, hogy piaci áron vagy limitáron adunk be vételi megbízást, az utóbbi esetben abban akkor jutunk a részvényhez, ha az árfolyam eléri az általunk meghatározott szintet.
Hogyan válasszunk részvényt?
Annak megállapításához, hogy milyen áron érdemes beszállni, az értékalapú befektetők a vállalat pénzügyi mutatóin alapuló fundamentális elemzést, a tréderek pedig az árfolyammozgásokra épülő technikai elemzést hívhatják segítségül, de a két megközelítés ötvözése sem rossz irány. A piaci bölcsek szerint a tőzsdézés azonban nagyobb részt pszichológia, a tőzsdézők így nagy fájdalmaktól és veszteségektől kímélhetik meg magukat, ha kordában tudják tartani érzelmeket, és nem hagyják, hogy hatalmukba kerítse őket a piacokat uraló két alapvető érzés, a mohóság és a félelem.
A lehetőségek tárháza mindenesetre igencsak bőséges, a Tőzsdék Világszövetségének (WFE) adatai szerint több mint 55 ezer vállalat részvényei forognak a világ tőzsdéin.
Kockázati étvágytól, befektetői stílustól és időhorizonttól függően válogathatunk az idén szárnyaló technológiai sztárpapírokból, stabil osztalékfizető részvényekből, ígéretes feltörekvő piaci vagy növekedési sztorikból, a kisbefektetők számára diverzifikált, költséghatékony befektetési lehetőséget kínáló ETF-ekről nem is beszélve. Az utóbbiakon keresztül egy-egy országban, régióban vagy szektorban is kitettséget szerezhetnek a megtakarítók anélkül, hogy egyenként vásárolnák meg az ehhez szükséges több száz részvényt.
A legjobb tőzsdei könyvek, amelyekből sokat meríthetnek a kezdők
Alapelv, hogy csak olyan eszközbe fektessünk, amelynek a működését értjük. Nem kell azonban csüggedniük azoknak sem, akik még csak most ismerkednek a befektetések világával, ugyanis a tőzsdei alapok tanulhatók, az érdeklődőknek pedig számos tőzsdekönyv érhető el magyarul is, miközben a gazdasági lapok is ontják magukból a tőzsdehíreket az aktuális tőzsdei árfolyamokról és befektetési sztorikról.
Ennek szellemében végezetül álljon itt néhány tőzsdei alapmű, illetve olyan könyv, amely közérthető formában igazít el a befektetések és a tőzsde univerzumában, és gyakorlati ismereteket is ad a tőzsde használatához:
- André Kostolany: A befektetés művészete
- Ben Carlson: Befektetés józan ésszel
- Bence Balázs: A sikeres kereskedő
- Benjamin Graham: Az intelligens befektető
- Bognár Balázs: Az első 100 millió
- Faragó József: Tőzsdejátszmák
- Lawrence A. Cunningham: Warren Buffett jelenti
- Sólyomi Dávid: Osztalékból szabadon
A legjobban megtérülő befektetés ugyanis végső soron az, amit a magunk fejlesztésére fordítunk.
Hogyan működik a tőzsde?
