Törvény szentesítheti az „áruló” kartellező mentesülését, ha a kormányzat, illetve a parlament is úgy akarja. A jelenleg GVH-közleményben rögzített úgynevezett engedékenység ugyanis átkerülne a versenytörvénybe. A tervezett módosítást az indokolja, hogy a közleményben foglalt szabályok, jóllehet átláthatók, kellő tájékoztatást adnak, és a versenyhatóság következetesen alkalmazza azokat, nem kötelező erejűek. A vállalkozások nemegyszer emiatt is vonakodnak feldobni a kartellt. Úgy vélik: ha már egyszer kilépnek a jogsértő szövetkezésből és együttműködnek a versenyhatósággal, legalább törvény rendezze ennek feltételeit, illetve magatartásuk jutalmát, tehát azt, hogy – közreműködésükhöz mérten – a versenyhatóság csökkenti vagy elengedi a velük szemben kiszabandó bírságot.
Szakértők reményei szerint a törvényi garancia nyomán több vállalkozás szánja rá magát majd a kiugrásra és a versenyhatóságnak nyújtandó segítségre, így eredményesebb lesz a kartellekkel szembeni fellépés. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egyre hosszabb időbe telik a kártékony versenykorlátozó megállapodások felgöngyölítése. A legkeményebb – rendszerint több országot érintő – szövetkezések ma már jóformán csakis az engedékenység alkalmazásával tárhatók fel és szüntethetők meg. A törvényben foglalt engedékenység előnye, hogy nemcsak a előtti eljárásban, hanem a bírósági jogorvoslati procedúrában is biztosítja az érintettnek a kedvezményt.
Miközben enged, húz is egyet a gyeplőn a leendő módosítás. Így például igencsak nehéz kártérítési pereknek nézhetnek elébe a kartellezők, ha a jogsértéssel okozott kár az érvényesített árakban testesül meg. Mint arról már hírt adtunk (VG, 2008. február 11.), a törvény vélelmezné a kár mértékét, a kartellezés árfelhajtó hatását tíz százalékban jelöli meg. Ennek ellenkezőjét a kartellezőknek kell majd bizonyítani, és feltehetőleg azt is, hogy a szövetkezés célja nem az árak emelése volt. Az engedékenységben részesült kartelltagnak azért van némi kedvezménye itt is. Így nem terheli az egyetemleges felelősség, azaz a károsult nem követelheti tőle a teljes összeget a többi jogsértő helyett: csak felróhatósága arányában lesz köteles a kár megtérítésére. A felelőssége érvényesítése iránti pert pedig fel kell függeszteni, amíg a megbírságolt kartelltagok által a GVH-határozat ellen kezdeményezett jogvita jogerősen le nem zárul.
Lapunk megírta azt is (VG, 2008. március 12.), hogy a törvénymódosítás két évre eltiltaná a gazdasági társasági vezetői poszttól azt a felelős döntéshozót, akinek cégét kartellezés miatt jogerősen megbírságolják. Ilyen esetben ugyanis nyilvánvalóan fennáll annak a felelőssége, aki a jogsértés idején a vállalatot vezette. Az indoklás hangsúlyozza: a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések elkövetése olyan horderejű vétség, amelynek megakadályozása minden vezető tisztségviselőnek alapvető kötelezettsége.
A módosító javaslatok szakmai vitája a napokban kezdődött meg. A tervezet a törvény hatálybalépését szeptember elsejében jelöli meg.
Fontosabb vonások
Törvényi garancia az engedékenység érvényesüléséreKártérítési perben bizonyítási teher a kartellezőn
Kétéves eltiltás a vezetői poszttól
Kártérítési perben bizonyítási teher a kartellezőn
Kétéves eltiltás a vezetői poszttól Elvárás az Európai Unióban Uniós elvárás is, hogy az engedékenységi programok a lehető legteljesebben szolgálják a jogbiztonságot. Ez a mindenki számára kötelező törvényi szabályozással valósítható meg.
Sok államban – például Finnországban, Franciaországban vagy a szomszédos Ausztriában – már törvényen alapul a versenyhatóságok engedékenységi gyakorlata.-->
