
Ismét bosszút állhat a magyar kormányon Brüsszel, ezúttal a költségvetés miatt
Még ha teljesíti idén a hiánycélt, ez sem lesz elég ahhoz, az Európai Bizottság ne indítson túlzottdeficit-eljárást a magyar kormány ellen – erről beszélt a Bruttó legújabb adásában Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója. Függetlenül attól, hogy mi lesz a EP-választások eredménye, júniusban több mint 10 év után ismét megindulhat az eljárás hazánk ellen. Magyarország a 2004-es uniós csatlakozásától kezdve folyamatosan eljárás alatt volt a szocialista kormányok magas államháztartási hiánya miatt, egészen 2013-ig.

Az Orbán-kormány az első komolyabb csatáit éppen ennek kapcsán vívta az Európai B.yiben határozza meg a két fél vitáját a jövőben, az nagy kérdés, mindenesetre a Standard and Poor’s legutóbbi hitelminősítésében is foglalkozott a magyar költségvetés helyzetével, jelezve, hogy valamilyen intézkedési tervet ki kell dolgoznia a kormánynak.
Ha lemennek a választások, és elindul a túlzottdeficit-eljárás, akkor valamiféle programot látni fogunk, bár én azt gondolom, hogy idén és talán jövőre sem, nagyon drámai intézkedésekre nem lesz szükség
– fogalmazott az elemző, aki szerint
messze nincs olyan katasztrofális állapotban a büdzsé, ahogyan az elmúlt időszak híreiben szerepelt, így „cipőskanállal”, de teljesülhet a 4,5 százalékos hiánycél.
A kormány elköteleződését mutatja a beruházások elhalasztása, ez viszont a jövő évi költségvetés mozgásterét szűkíti.
Bár a fogyasztás helyreállása segítheti a büdzsét, puffer vagy tartalék szerinte továbbra sem látszik. Egyedül a hitelezés és a fogyasztás látványos felpörgése jelentene mentőövet, de nem ez az alappálya. Csak idén a kamatkiadások 3500 milliárdos tételt jelentenek a költségvetésnek, ez nem fog egyhamar eltűnni.
Árokszállási Zoltán arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság meglehetően kétarcú, miközben a külföldre termelő vállalatok megsínylik a külső, főleg német kereslet gyengülését, addig a belföldre termelő vállalatok egyre jobban felpörögnek a fogyasztás helyreállása következtében. Szerinte a kiskereskedelmi adatok is bizakodásra adnak okot, egy lassú trendforduló látszik tavaly év vége óta.
„Ha nem jön közbe egy negatív sokk, akkor azt gondolom, hogy ez a trend folytatódni fog”, vélekedett. Arra a kérdésre, hogy ha a háború véget érne, milyen növekedési többlettel járna, nem tudott pontos számot mondani, hiszen számos forgatókönyv létezik erre vonatkozóan,
de szerinte az egyértelmű, hogy jót tenne a magyar gazdaságnak, ha béke lenne.





