Valószínű, hogy mégsem lehet megúszni az eltiltást. Legalábbis ma megint szavaz a parlament a versenytörvény módosításáról, amely két évre tiltaná el a kőkemény kartellezések döntéshozó tisztségviselőit bármely gazdasági társaság vezetői posztjától. A javaslat indoklása szerint nem cél, hogy mindenképpen szankció sújtson valakit, sokkal inkább az: ne bújhasson ki a büntetés alól egyetlen olyan vezető tisztségviselő sem, akinek a felelőssége egyszerűen, objektív kritériumok alapján megállapítható.
Mint azt a Világgazdaság több ízben megírta: a versenytörvény módosítását tavaly nyáron szavazta meg az Országgyűlés (OGY), a köztársasági elnök azonban alkotmányossági aggályai miatt nem írta alá, és az Alkotmánybíróság (AB) részben megalapozottnak találta kifogását. A taláros testület nem látta úgy, hogy a szabályozással sérülne az ártatlanság vélelme, de azt már alkotmányellenesnek ítélte, hogy az új rendelkezések nem biztosítanak megfelelő ellenbizonyítási lehetőséget az érintetteknek. Ez sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos jogot – mondta ki az AB.
A parlament előtt lévő javaslat szerint változatlanul nem peres eljárásban menthetné ki magát a kartellező vezető. Ám ezt megelőzné egy másik, ténymegállapításra szorítkozó procedúra, nevezetesen: miután a vállalkozást jogerősen elmarasztalták, a Gazdasági Versenyhivatal a cégnyilvántartásból szerzett – az adott időszakra vonatkozó – adatokból megállapítja, kik azok a vezető tisztségviselők, akikre a szankció kiterjedhet. Erről végzést hoz, amely ellen jogorvoslatnak van helye. Ezt követően kezdődik a nemperes eljárás, ahol az érintetteknek kell mentő bizonyítékokkal szolgálniuk. Dolgukat könynyítheti a szabályozás is, például a bíróság köteles lesz elfogadni az olyan okiratot, amely szerint a cégtevékenység kifogásolt része nem tartozott az érintett vezető személyes felelősségi körébe. A törvény előkészítői hangsúlyozzák: a kartellmegállapodások a piacgazdaság működését károsan befolyásolják, mivel korlátozzák vagy teljesen kizárják a versenyt. Ez növekvő árakhoz vezet és csökkenti a fogyasztók választási lehetőségeit.
A kartellezés végső soron a versenyképesség elvesztését és a foglalkoztatottság csökkenését is eredményezheti, így az egész gazdaság fejlődését negatívan befolyásolja. A jogsértések elleni visszatartó erőt növelheti a vezetők felelősségre vonása.
Az AB egy hónapja hozta meg határozatát, és máris a parlament előtt van az új változat. Minden bizonnyal azért, mert más fontos – alkotmányosan meg nem kérdőjelezett – rendelkezéseket is tartalmaz. Így például az úgynevezett engedékenységi politika törvénybe iktatásával hozzájárulhat a kartellek feltárásához. Az uniós irányoknak megfelelően változtat a fúziós szabályokon, és – a bírságokból befolyt összegből – a jelenleginél több pénzt juttat a versenykultúra fejlesztésére.
