Hat éve nem látott magasságba emelkedhet a kedden, amikor összeül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa.
Mint ismert: az MNB idén nyáron kamatemelési ciklusba kezdett, hogy így válaszoljon az egyre fenyegetőbb inflációs nyomásra. Három – 30-30 bázispontos – lépésben 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelte az alapkamatot, amivel együtt az irányadó kamatlábak mértéke is emelkedett.
A fő kérdés a keddi üléssel kapcsolatban az, hogy folytatja-e a megkezdett utat a megszokott lépésekkel a jegybank,
vagy esetleg lassít, sőt, ki is hagyhat egy lépést. Ez utóbbira van a legcsekélyebb esély, hiszen az inflációs nyomás a júliusi kismértékű enyhülés (4,6 százalék) után augusztusban már ismét visszatért (4,9 százalék), a következő hónapokban pedig akár új csúcsokra is emelkedhet a pénzromlás mértéke.
Eddig 90 bázisponttal emelkedett az alapkamat, és megkezdtük válságeszközeink fokozatos kivezetését is. A szeptemberi Inflációs jelentésünk mérföldkő lesz a folyamatban. Az új előrejelzés lehetőséget ad a beérkező adatok és az eddig megtett lépéseink hatásainak értékelésére, valamint annak azonosítására, hogy mely eszközünkkel milyen további lépésekre van szükség
– mondta a VG-nek adott interjúban nemrég Virág Barnabás, a jegybank alelnöke, aki a múlt héten az Aegon Alapkezelő szakmai rendezvényén is hangsúlyozta, hogy hiba alulbecsülni az tartós megemelkedésének kockázatát. Ennek alapján a VG-nek nyilatkozó elemzők is inkább arra hajlanak, hogy folytatódik a szigorú monetáris politika.
Várhatóan lesz kamatemelés, mégpedig 25 bázispontos. Ha ennél nagyobbat emel a jegybank, például 30 bázispontot, annak nincs érdemi piaci előnye, ha viszont kisebbet, mint ahogy azt a piac várja, annak nagyon rossz üzenete lenne. Erre azonban nem utal semmi, az MNB tudja, hogy az inflációs veszély tartós lehet, így biztosan folytatni fogja a kamatemelési ciklust, egészen az év végéig
– összegezte a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint amíg nem tér vissza 3 százalék alá az infláció, addig nem áll le a jegybank.
„Éppen ezért arra számítok, hogy az év végéig – az addigi négy kamatdöntő üléssel és 25-25 bázispontos emelésekkel számolva – 2,5 százalék köré emelkedik majd az alapkamat. Bár a GDP-növekedés jobb lesz, mint a várt, ezen az előrejelzésén is módosítani fog az MNB, de az inflációs előrejelzésén is, mert az áremelkedés jóval nagyobb, mint amekkorát vártak. A kockázatok pedig nem csökkennek, az ellátási, szállítási problémák, a nyersanyagár- és a várható minimálbér-emelkedés együttesen további árnyomást jelent” – húzta alá az elemző.
Biztosan lesz kamatemelés, várhatóan nem lassít a jegybank, és újabb 30 bázisponttal emeli az alapkamatot – ezt már Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője mondta a VG-nek. – Az infláció és a gyors növekedés, illetve a várható béremelkedések miatt nem tehet mást. A forint az euróval szemben most stabilan 350 körüli jegyzésen áll, már csak azért is emelés várható, mert valószínűleg szeretnék legalább ilyen szinten tartani a magyar fizetőeszközt
– tette hozzá.
A mostani kamatdöntő ülésen szinte bármi megtörténhet: elképzelhető további szigorítás, de a monetáris kondíciók akár változatlanok is maradhatnak. Azonban nemcsak az lesz fontos, ami történik, hanem az is, amit a jegybank kommunikál majd
– így látja Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője. Az elemző a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy további szigorítás történik, hiszen az infláció továbbra is a jegybanki cél fölött van, és a várakozásoknál is magasabban alakult. „Alapesetben egy újabb 30 bázispontos (kisebb, de nem elhanyagolható valószínűséggel 20 bázispontos) emelésre számítunk, a jegybank azonban a várakozásaink szerint azt kommunikálja majd, hogy a további emelések üteme az eddiginél mérsékeltebb lesz. Ha lesz szigorítás, az erősítheti a forintot, különösen, ha a jövőre vonatkozó iránymutatás is ebbe az irányba hat majd, míg ha nem lép a jegybank, vagy a jövőre vonatkozó iránymutatás laza lesz, az gyengítheti a forintot” – figyelmeztetett Regős Gábor.
„Óriási a bizonytalanság az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján, a jegybank akár vissza is vehet a kamatemelés mértékéből, de valószínűbb, hogy most még inkább marad a 30 bázispontos emelés, ez jár a legkisebb kockázattal. Ezután viszont arra számítunk, hogy lassít a jegybank, és az év végéig már csak maximum 30 bázispontot – akár kisebb részletekben – emel, 2,1 százalékra felhozva ezzel az alapkamatot – mondta a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. – Az ősszel ugyanis az infláció régen látott csúcsra, akár 5,8 százalék közelébe is emelkedhet, ezért az MNB várhatóan kénytelen lesz módosítani korábbi inflációs előrejelzésén, és már csak emiatt is folytatnia szükséges a monetáris szigorítást” – véleményezte az elemző.
