Nincs olyan társadalmi csoport, amelyet ne érintene az elmúlt hetekben bejelentett valamilyen béremelés, szociális juttatás növelése vagy adócsökkentés, a lakosság mellett a vállalatok is a kedvezményezettjei lesznek ezeknek az intézkedéseknek. A bérdinamikára a legnagyobb hatást várhatóan a novemberben megkötött minimálbér-megállapodás gyakorolhatja, január elsejétől ugyanis közel 20 százalékkal, kétszázezer forintra emelkedik a és 260 ezer forintra a garantált bérminimum, ami a bértorlódás miatt mintegy kétmillió munkavállaló keresetén fog érződni.
A versenyszféra mellett a közszférában is nőnek a fizetések, az ápolók keresete 21 százalékkal, a bölcsődékben, a szociális és a kulturális szférában dolgozók bére 20 százalékkal lesz magasabb, míg a pedagógusoké 10 százalékkal. A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók fegyverpénz címén egy összegben hathavi fizetésüket kapják meg, továbbá január elsejétől 10 százalékos béremelésben részesülnek.
Az új év első napjától a kötelező legkisebb munkabér növelésével együtt nő a gyermekgondozási díj (gyed), a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is. A gyed maximális összege eléri majd a bruttó 280 ezer forintot, a hallgatói gyed alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik, a gyod pedig nettó 180 ezer forint lesz. Emellett megduplázódik, 50 ezer forintra nő az árvaellátás összege. A minimálbér növelésével párhuzamosan a közmunkások bére 100 ezer forintra emelkedik. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások a magasabb inflációhoz igazítva 5 százalékkal lesznek nagyobbak, ezen felül februárban plusz egyhavi juttatásban részesülnek a nyugdíjasok.
Az új év rengeteg változást hoz az adózásban is
Január 1-jétől lép életbe Magyarország történetének legnagyobb adócsökkentése, amely összességében 2100 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A minimálbér-emeléssel összefüggésben négy százalékponttal mérséklődik a munkát terhelő 600 milliárd forintot kapnak vissza a gyermeket nevelő szülők a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukból, miközben a 25 éven aluliak mentesülnek az szja-kötelezettségük alól. A kkv-knak jövőre is él a kedvezmény, így legfeljebb 1 százalék lehet a helyi iparűzési adó mértéke, emellett 11 százalékról 10 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is 15,5 százalékról 13 százalékra mérséklődik. A minimálbér emelésével kedvezőbbé válik az átalányadózás, hiszen az új szabályok szerint a jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ráadásul sokkal többen is választhatják, hiszen az új átalányadózásnál nincs tevékenységi korlát, csak bevételi: jövőre az éves minimálbér tízszerese, azaz 24 millió forint lesz a maximum. Ugyancsak holnaptól számít külön adózó jövedelemnek a magánszemélyek kriptoeszközügyletekből származó jövedelme, amely után 15 százalékos szja-t kell fizetni.
Van, aminek nem mindenki fog örülni
Az eredeti határidő után két és fél évvel jönnek az egységes cigisdobozok, miután lejár a gyártóknak adott haladék. Ugyanakkor a dohányboltok 2021. december 31. után is árusíthatják a korábban már beszerzett, nem egységes csomagolásban lévő termékeket. Gyógyszerek csomagküldése viszont megszűnik, a nem vényköteles gyógyszerek házhoz szállítására sem lesz lehetőség. Szintén újdonság, hogy januártól induló építkezéseken az építőipari cégeknek naprakészen kell rögzíteniük az építési területre belépők adatait.
Amiért többet kell fizetni
Az autósok tíznapos matricája jövőre 3820 forintba kerül majd, míg a havi matrica ára 4970-ről 5210 forintra nő, az éves matricáért 46 850 forintot kell fizetni január elsejétől. A megyei matricák ára 5450 forintra emelkedik. Emellett díjkötelessé válik több olyan magyarországi autópálya-szakasz, ahol korábban ingyenesen lehetett közlekedni. Így az M4-es, M76-os és M85-ös autóút mellett az M30-as autópálya szakaszán is fizetniük kell holnaptól a közlekedőknek.
Januártól továbbra is a korábbi, befagyasztott árat fizeti számos közszolgáltatásért a hazai lakosság. Számukra az eddigi szinten marad az áram, a távhő, a földgáz, a víziközmű és több más szolgáltatás ára, de egyelőre a tömegközlekedési közszolgáltatásban érvényesített tarifák emeléséről nem érkezett hír. A lakosság ezzel most, amikor a világpiaci energiaárak megszaladtak, de megnövekedett a szolgáltatások lényegében minden költségeleme, különösen jól jár. Igaz, az alacsonyan tartott díjak növekvő gazdálkodási, sőt működési nehézséget okoznak az érintett szolgáltatóknak, és közülük nem mindegyik jut állami kompenzációhoz.
