Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt sugallják, hogy rendkívül erős maradhatott a havi átárazás, egyelőre semmi nem utal ennek az ellenkezőjére – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. 

Az  infláció minden jel szerint gyorsulhatott júniusban:

a VG elemzői konszenzusa szerint a nyár első hónapjában a fogyasztói árak a májusban mért 10,7 százalékos emelkedés után ezúttal 11,5 százalékkal növekedhettek.

20220504 Kaposvár Májustól újra drágult a kenyér és a pékáru, hét sütőipari beszállító közül három emelt árat a héten az egyik nagy somogyi kereskedelmi társaságnál.  A kaposvári Slendy pékség  15 százalékkal emelte az árait.Fotó: Lang Róbert lrSomogyi Hírlap
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Ami talán ennél is borúsabb képet mutat, hogy nemcsak a havi, hanem az éves várakozások is feljebb tolódtak májushoz képest, a szakértők idén átlagosan 11, jövőre pedig 7,7 százalékos drágulást jósolnak. Mindkét adat 1 százalékponttal emelkedett egy hónap leforgása alatt, amiben vélhetően a jegybank júniusi inflációs jelentése is szerepet játszik, bár az MNB még ennél is pesszimistább forgatókönyvet vázolt fel: 2022-re 11-12,6 százalék, 2023-ra 6,8-9,2 százalék közötti fogyasztói áremelkedést prognosztizál.

Lassulhatott az élelmiszerek árának havi növekedése

Virovácz Péter jelezte, hogy az élelmiszerek árának havi növekedési üteme szezonális okokból némileg lassulhatott, azonban a tavalyi alacsony bázis miatt szinte biztosra vehető, hogy így is 20 százalék feletti éves áremelkedést látunk majd. A tartós fogyasztási cikkek inflációja is tovább gyorsulhatott, és meghaladhatta a 12 százalékot is, de ugyanígy az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében (főként a bázishatás miatt) is további drágulásra lehet számítani.

Az elemző szerint egyedül a szolgáltatások esetében várható az éves inflációs mutató enyhülése, ennek elsődleges oka, hogy tavaly júniusban rendkívüli mértékű (havi 2 százalékos) volt a csoport fogyasztói árindexe.

Számos élelmiszerpályán folytatódnak az átárazások, csakúgy, mint a vendéglátásban, az alkoholos italoknál, az egyéb termékeknél (vegyipari, papíripari termékek), egyre több ágazatban alkalmazkodnak a 400 forintos euróárfolyamhoz, ami a tartós cikkek árait emeli tovább

 – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A szakember szerint az említett átárazódásra jellemző példa a liszt, a pékáruk vagy a sütőipari termékek esete. Az újabb energiaár-robbanás (gáz, áram) hatására további költségáthárítás várható, így szeptemberig emelkedő pályán maradhat az infláció – vetítette előre.

A munkaerőhiány, az extraprofitadó és a forint gyengülése is hajtja az inflációt

A forint gyengülése, az erősödő globális árnyomás és az új extraprofitadók további felfelé mutató kockázatot jelentenek az inflációs pályára nézve – mondta Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője. A szakember szerint a gazdasági szereplők körében mostanra teljesen elfogadott gyakorlattá vált a költségek áthárítása, ráadásul erre bőven megvan a mozgástér a feszes munkaerőpiac által hajtott bérkiáramlás és az állami jövedelemkiegészítések révén. Az inflációs és a munkaerőpiaci trendek alapján egyre jobban nő az esélye egy ár-bér spirál kialakulásának, a régióban nálunk a legnagyobb ennek a kockázata – tette hozzá.

Messze még a tetőpont, vajon megáll 13 százalékon az infláció?

Virovácz Péter szerint a júniusi adat azonban aligha lesz a csúcspont, júliusban már várhatóan beépülnek az árakba a megemelt termékadók (jövedéki és csipszadó), és szerinte lesznek olyanok, akik „extraprofitadót” fizetnek, emiatt nem lesznek restek árat emelni.

Még távolabbra tekintve, várhatóan szeptember–októberben tetőzhet az infláció, csekély mértékben elmaradva a 13 százalékos mutatótól. Ezt követően egy rendkívül lassú inflációs visszaigazodás kezdődhet, ám a kockázatok itt is bőven felfelé mutatnak

– jelezte előre az ING Bank elemzője. A pénzintézet előrejelzése azzal a technikai feltételezéssel számol, hogy a kormányzat egészen addig fenntartja az árstopintézkedéseket, amíg a vonatkozó világpiaci árak meg nem közelítik a szabályozott árakat, vagy az inflációs bázis lehetővé nem teszi az árstopok elengedését nagyobb statisztikai sokk nélkül.

Mindezek alapján várhatóan valamikor 2023 közepén érhetnek véget az árstopintézkedések.

Az UniCredit Bank azonban más forgatókönyvet vázolt fel. Halász Ágnes szerint az inflációs előrejelzésük arra épül, hogy az üzemanyagot és az egyes élelmiszereket érintő árkorlátozások csak az év végéig kerülnek meghosszabbításra, majd januártól fokozatosan megszűnnek. Bár azt is hozzátette, olyan hírek is megjelentek, amelyek szerint októberben kezdődne, és fokozatos lenne, egészen június végéig eltartana az árstopok kivezetése.