Májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez még a VG elemzői konszenzusánál és az MNB-alelnök Virág Barnabás várakozásainál is nagyobb pénzromlást jelent.
Tavaly májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett,
ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10,0, a csokoládéé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.
Egy hónap alatt az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett:
a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult.
A szeszes italok, dohányáruk ára 1,3, a ruházkodási cikkeké 1,1, a tartós fogyasztási cikkeké 0,9 százalékkal nőtt, utóbbin belül a szobabútorok 2,5, a konyhai és egyéb bútorok 1,3, a használt személygépkocsik 1,0 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 3,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavítás és -karbantartásért, illetve a sport- és múzeumi belépőkért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.
„Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta az inflációs kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság továbbra is igénybe veheti az egyetemes szolgáltatási árakat. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból további áremelkedést okozhat. Igen komoly hatása lehet a búzaárak és más alapvető terményárak elszállásának, valamint nagy kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanság is" – értékelte az adatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Hozzátette,
a következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 16 százalékot.
A szakember kiemelte, az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken 12,2 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat.
Egyre valószínűbb, hogy 12 százalék körül tetőzik az infláció júliusban, és – főképp a különadók átgyűrűző hatása miatt – még év végén is 10 százalék körül alakul a mutató, ami nem ad lehetőséget az MNB-nek kamatcsökkentésre, pedig sokan reménykednek ebben. Néhány hónapon belül enyhülést hozhat, hogy a nyers élelmiszerek ára májusban már nem emelkedett, így hamarosan lassulhat a feldolgozottaké is – mutatott rá Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az erőteljes bázishatás miatt év közepétől fékeződhet némileg az áremelkedés üteme, ám decemberben még így is 9,9 százalék lehet a fogyasztói árindex
– jelentette ki a szakember
