A várakozásokat érdemben meghaladva, 13,7 százalékra emelkedett az infláció júliusban az igen széles körű áremelkedés miatt. A meglepetést az élelmiszerárak, valamint a tartós és az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb emelkedése okozta reagált a Központi Statisztikai Hivatal adatközlésére Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Hozzátette: a többszörösére ugró gáz- és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, a pékáruktól és a vendéglátástól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyákon át a vegyiparig, a fémfeldolgozásig és az építőanyag-gyártásig tetemes mértékű lesz a drágulás.

A szakember máris jelezte, hogy a vártnál jóval magasabb infláció miatt meredeken, 12,6 százalékra emelik az idei átlagos inflációs várakozásukat, ami jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet.

Suppan Gergely mindezt azzal indokolta, hogy az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben az ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs és a gazdasági kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. 

A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, ami már korábban is jókora nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, emellett az inflációt a következő hónapokban tovább gerjeszti a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése

– mutatott rá az elemző. Hozzátette: a mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen súlyos hatásai látszanak annak, hogy a búza és más alapvető termények ára (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követően elszállt, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek. Ezt azonban a forint dollárral szembeni meredek gyengülése ellensúlyozza. 

Az elemző arra számít, hogy következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt nagymértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a 20 százalékot. „Az őszi hónapokban 17 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt már mérséklődésre számítunk” – írta a Magyar Bankholding elemzője.

bevásárlás
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Az élelmiszerek drágulása a teljes júliusi infláció mintegy feléért felelős

A kedvezőtlen, aszályos időjárás mellett az energiaárak növekedése, a bérek emelkedése, az orosz–ukrán háború, de vélhetően az extraprofitadó megjelenése is felfelé vitte már az árakat értékelt Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. A tartós fogyasztási cikkeknél kimutatott 14 százalékos áremelkedés okai között említette az ellátási láncok szakadozását és a gyenge forintot is. 

Az árstopok erősen visszafogják az inflációt, amelynek a mértéke júliusban a kormányzati intézkedések nélkül 20 százalék felett lett volna

– tette hozzá. 

Jelezte továbbá, hogy az infláció gyorsulása az eurózónában a magyarnál kisebb volt, az előzetes adatok szerint 8,9 százalékot tett ki. Ám jókora az egyes tagállamok közötti szóródás, a balti államokban a 20 százalékot is meghaladja a pénzromlás mértéke. Pozitív jel lehet, hogy az eurózónában az árak júliusban havi alapon alig változtak.

A várakozásai szerint itthon az infláció a következő hónapokban tovább gyorsul: az átlagfogyasztás feletti energiaárak emelése, valamint a jövedéki és a chipsadó növelése egyaránt felfelé húzza az augusztusi pénzromlást, de a mezőgazdaságot sújtó aszály hatásai is tovább növelik az élelmiszerárakat. 

Az infláció lassulásának pontos időpontját nehéz előrejelezni, ebben nagy szerepe lesz a háború végének és az energiapiac normalizálódásának. Gyors konszolidációra nem számítunk, a pénzromlás az idei év átlagában meghaladja a 13 százalékot

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy a mai inflációs adat alapján szükséges a monetáris kondíciók további szigorítása, hiszen az infláció letöréséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség.