Az MNB az elmúlt hónapban tapasztalt kommunikációs fordulattal, majd a kamatfolyosó szűkítésével új fázisba léptette a monetáris politikát: a következő időszakot már a monetáris politika normalizációja jellemezheti, amennyiben nem lesz semmilyen váratlan esemény, amely azt megakadályozza – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője azt megelőzően, hogy kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatdöntő ülést tart, ahol várhatóan elkezdi a hónapok óta várt lazítást az egynapos betéti eszköz kamatának mérséklésével.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre a jegybank régóta várt kommunikációs fordulatát. A szakember meglebegtette a monetáris kondíciók lazítását, miután a nemzeti bankban is úgy ítélik meg, hogy beértek az eddigi szigorító lépések és a kockázati környezetben a szélsőséges forgatókönyvek kiárazódtak. Ennek megfelelően a monetáris tanács legutóbbi ülésén szűkítette a kamatfolyosót, de a kamatokhoz, legfőképpen az egynapos betéti eszköz kamatához nem nyúlt.
Kedden azonban erre is sor kerülhet, Regős szerint a kérdés az, hogy ennek a mértéke 50 vagy 100 bázispont lesz. Hangsúlyozta, hogy a piaci várakozásoknál gyorsabb ütemű lazítást nem vár, hiszen az kellemetlen meglepetést okozna a forint árfolyamában, ami a jelenlegi piaci környezetben nem kívánatos.
Ugyanakkor jelezte, hogy a jegybank nem kényelmesedhet el, a lazítást csak óvatosan, fokozatosan szabad meglépnie. A lazítás ellen szól, hogy az uniós források tényleges folyósítása még nem kezdődött meg, bár voltak már olyan részmegállapodások, amelyek azt előmozdítják.
Ugyancsak 100 bázispontos vágást vár Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint megkezdődhet a tényleges kamatvágási ciklus, aminek a végén az utolsó negyedévben összeérhet a két kamatszint, majd az év végén az alapkamat is mérséklődhet 100 bázisponttal. Egyúttal figyelmeztetett, hogy továbbra is erős az árnyomás a gazdaságban, áprilisban 25 százalék közelében alakult a maginfláció. A bázishatás augusztus-szeptembertől erősödik tovább, és ez önmagában is lefelé szorítja majd az inflációt, azonban a csökkenés várhatóan igen lassú lesz.
A hazai gazdaságban ragadóssá vált az infláció
– jegyezte meg.
Regős Gábor a fogyasztóiár-emelkedés kapcsán azt emelte ki, hogy mindenképpen jó lenne egy kellemes meglepetés, az határozottabb lassulása. Az üzemanyagárak aktuális változásából óvatosan kell következtetést levonni, hiszen ezek bár gyorsan csökkenhetnek és befolyásolhatják az inflációt, ugyanolyan gyorsan vissza is tudnak fordulni. A dezinfláció szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy melyek azok a hónapok, amikor a bázisidőszakban nagyot ugrott az infláció, azaz ezeknek a hatásoknak a bázisba kerülése mikor tudja nagyban csökkenteni a mutatót.
Nagy kérdés, hogy a várható lázítás milyen irányba tereli a forint árfolyamát. Varga Zoltán szerint a folyamatos kamatvágás csökkenti a kamatkülönbözetet, így mindenképpen mérsékli a forint vonzerejét a külföldi befektetők szemében, ezért szerinte lassú forintgyengülési hullámot láthatunk a következő negyedévekben. Regős azonban úgy vélekedik, hogy
a piac már beárazta a lazítást, így amennyiben az nem túl gyors, vagy nem változnak meg időközben a körülmények, akkor nem szükségszerű, hogy a forint trendszerű gyengülését okozza.
