Az elemzői várakozásoknak megfelelően gyorsult az csökkenése áprilisban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli adataiból. Márciusi 25,2 százalék után a fogyasztói árak átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos volt a drágulás, ami 2021 vége óta a legalacsonyabb érték.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen azt jelezték, hogy a januári csúcspont után most először láthatunk markánsabb lassulást az éves bázisú indexben, a márciusi 25,2 százalék után 24 százalékos inflációt vártak, tehát az adat nem okozott meglepetést.
A mostani adatban jelenhetett meg először a kiskereskedelmi láncok akcióinak hatása, ami márciusban elmaradt, az most lényegében lejjebb húzhatta a fogyasztói árindexet. Ráadásul havi szinten az élelmiszerek ára nem változott.
A KSH szerint márciushoz képest a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9 százalékkal kevesebbe került. Éves szinten az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tejtermékeké (63,5 százalék), a vaj és vajkrémé (62,1 százalék), az édesipari lisztesárué (61,9 százalék), a kenyéré (61,6 százalék), a tojásé (51,0 százalék), a száraztésztáé (47,6 százalék), a péksüteményeké (46,7 százalék), a sajté (45,4 százalék) és a tejé (43,2 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (8,8 százalék) és az étolaj (3,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
Az élelmiszerek inflációja végre csökkenhetett
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes élelmiszereket érintő árcsökkentési hullám hatása már erőteljesebb lehetett áprilisban, aminek hátterében elsősorban a nyers tej átvételi árának meredek zuhanása, a termény-, gabona- és energiaárak zuhanása áll, valamint a szállítási költségek is csökkentek. Mivel szerinte ezek a folyamatok nem álltak meg,
az élelmiszerek esetében idővel nem zárható ki, hogy egyre szélesebb körű árcsökkenésekkel fogunk találkozni, ami a bázisárak meredek emelkedése miatt a vártnál is gyorsabb mérséklődést okozhat.
A következő hónapokban a szolgáltatások húzhatják feljebb az inflációt, csak áprilisban a szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,9 százalékkal.
Mit lép ezek után a jegybank?
A mostani adat nagyban befolyásolhatja az MNB kamatpolitikájának alakulását, a monetáris tanács ugyanis jó eséllyel már a 18 százalékos irányadó rátához is hozzányúlhat májusban. Miután a szélsőséges forgatókönyvek kiárazódtak az elmúlt időszakban a és kockázati tényezőkben is trendszerű javulás történt (márciusi külkereskedelmi adat is megerősíti), így érdemben megnyílt az út, hogy a jegybank végre a normalizáció útjára lépjen.
A vállalkozói szövetség vezetője szerint ők elszenvedői az inflációnak, nem az okozóiTovábbra sincsenek túl a hazai cégek a költségsokkon, erről beszélt a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint tavaly több mint 5000 cég szűnt meg Magyarországon, ami cáfolja, hagy féktelen profit éhség miatt emeltek volna árakat a hazai vállalatok. |
Májusban újabb hatás csökkentheti az inflációt
Májusban folytatódhat az infláció csökkenése, miután április 19 óta az üzemanyagárak több mint 10 százalékkal lettek olcsóbbak, emellett egyre inkább a bázishatások is megkapcsolódnak. Az igazi markáns lassulásra azonban a nyárig biztosan várni kell, először júliusban léphet be 20 százalék alá az infláció, amit támogathat a kormány árfigyelő rendszere nyomán erősödő árverseny.
