A hitelezést jelenleg az állami szerepvállalás és a támogatott hitelek, konkrétan a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Széchenyi Kártya tartják fenn, ennek a piacnak is fordulatra van szüksége – jelentette ki Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke a szervezet csütörtöki konferenciáján. A szakember emlékeztetett, hogy míg 2022-ben kétszámjegyű vállalati hitelállomány bővülés következett be, addig 2023-ban a hitelezés egyértelmű lassulását láthatjuk, elsősorban a magas kamatok és az miatt. Hangsúlyozta, egy támogatott hitelprogram komoly lendületet adna a piacnak.
A nem teljesítő vállalati hitelállomány aránya enyhén mérséklődött, ám az állományon belül emelkedett a 90 napon túli késedelmes hitelportfólió részesedése. A háztartási szektor NPL-rátája az általános moratórium kivezetése óta 4,2 és 4,4 százalék között ingadozik.
Összességében elmondható, hogy sem az általános, sem a célzott moratórium kivezetése nem vezetett a késedelembe esések érdemi növekedéséhez, ehhez azonban a kormányzati kamatstop intézkedések is hozzájárultak
– húzta alá Bódizs, hozzátéve, hogy az elmúlt évek adatai alapján a MAKISZ-tagok által megvásárolt követelések többsége – ha a darabszámot nézzük – nem pénzügyi intézményektől vásárolt, közüzemi vagy telefon-, illetve internetszolgáltatásból ered. A volument természetesen a banki követelések adják, a bankok eladásra szánt csomagjai azonban jelenleg nem mutatnak növekedést. Jelezte, hogy eközben elfogytak a régi devizahitelek, és emiatt szerinte nem valószínű, hogy a mostani hitelállomány akkora késedelmeket termelne ki, mint a devizás termékek. Egyébként létezik emellett egy felhalmozott állomány is, amely a moratóriumok következménye, de messze nem olyan súlyú a probléma, mint ami a devizahitelezés nyomán alakult ki.
A banki követelések számának emelkedése hosszabb távon várható
Szintén elhangzott, hogy máig él a pénzügyi szektorra még 2010-ben bevezetett bankadó, melynek terhein csak a bankoknak könnyítettek 2017-ben. A követelésvásárlók számára ellenkező az irány: közel tízszeres adót kell fizetniük. Ehhez jött az extraprofit 2022-ben a nettó árbevétel 10 százalékára, amit változó feltételekkel, többszöri módosítás után 2023-ban és 2024-ben is fizetniük kell.
Jelenleg kérdéses, hogy ténylegesen mikor lesz kivezetve, ki lesz-e vezetve vagy tartós adóteherként kell vele a jövőben is számolni, esetleg szimplán csak átnevezik, de megmarad
– taglalta Bódizs. Szerinte a kormányzat ezen adók szempontjából hagyományosan együtt kezeli a bankokat a pénzügyi vállalkozásokkal annak ellenére, hogy utóbbiak az emelkedő kamatokból nem profitálnak, miközben a növekvő forrás- és működési költségek terhelik őket. A távközlési piacon alkalmazott megoldást – amely szerint csak 1 milliárd forint felett, sávosan emelkedő, 1–7 százalék extraadót kellett fizetni – a pénzügyi vállalkozások piacán érthetetlen módon nem tette lehetővé a jogalkotó, amellyel különösen nehéz helyzetbe hozta a kisebb szereplőket.
Átfogóbb hazai szabályozást szeretnének a követeléskezelők
2001 novemberében jelent meg az uniós irányelv hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, amely kötelezővé teszi a hazai szabályozás megalkotását. Az irányelv szerint a banki hitelt bárki vásárolhatna majd, mindenféle engedély nélkül, miközben bevezeti a hitelgondozó fogalmát. Ez viszont engedélyhez kötött tevékenység lesz, tehát követelésgondozása, -kezelése nem lesz végezhető közvetlenül a vásárló által.
Hangsúlyozta, hogy az átültetési kötelezettség kapcsán nem az irányelv tartalmát, hanem az abban foglalt célokat kötelező megvalósítaniuk, azaz nem lenne akadálya egy átfogó követeléskezelési törvénynek sem, amit a szakma helyesnek tartana.
A magyar jogalkotás tervezete a minimalista utat követi: csak a banki hitelekre vonatkozik, ezzel párhuzamos szabályozást hoz létre ezen hitelekre és más megvásárolható követelésekre vonatozó jogszabályok között. Bódizs szerint a legnagyobb probléma, hogy a minimalista szabályozással hátrányba kerülnek a külföldiekkel szemben: lesznek vásárlók, akik nem pénzügyi intézmények, ezért nem kell különadót vagy extraprofit adót fizetniük, nem tartoznak a magyar felügyelet alá, ezért sem az MNB, sem a NAIH nem fogja őket Európa egyik legszigorúbb fogyasztó- és adatvédelmi ellenőrzésének, jogszabály-értelmezésének alávetni. „Nem törekszik az egyébként hiányzó magyar szabályok pótlására sem, reméljük, a végleges verzió teljesebb lesz, jegyezte meg. Az irányelvet a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogba.”
Évek óta növekszik a követelésállomány, kiugró a szektor jövedelmezősége
Monostori Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője kiemelte, 226, nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozás felügyeletét végzi el a jegybank. Ezen vállalkozások követelésállománya évek óta növekszik, amelyhez minden portfólió típus hozzájárult. Ugyanakkor ha a work-out állományt nézzük, ott volt egy trendforduló 2019 óta: 2020–2021-re 8, majd egy évvel később 5 százalékkal mérséklődött. A szektor eredményességéről elmondta, hogy ugyan 2020-ban volt egy visszaesés, de 2021-re helyreállt a jövedelmezőség, amely 2022-ben ismét csökkent a törvényi tőkekövetelmény megemelkedése következtében. Monostori a készülő magyar jogszabályra rátérve azt mondta, úgy látja, alapvetően jók, bár elismerte, hogy egy új törvény nagyobb rendet tenne.
Több mint egymillió végrehajtási ügy, félmillió NAV-megkeresés
Lupkovics Beáta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 2023 májusában kinevezett elnöke arról beszélt, hogy a végrehajtási ügyek száma 2019 és 2023 között több mint 1 milliót tettek ki, ezek 50 százaléka azonban egy éven belül befejeződött, míg a folyamatban lévő ügyek mintegy 29 százalékon állnak. Lázár András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) főosztályvezetője kifejtette, hogy az adóhatóság, mint végrehajtó szerv szerteágazó feladatkörrel rendelkezik, többek között a fizetésképtelenségi eljárásokban történő hitelezői feladatokat, illetve meghatározott cselekmények végrehajtását is ellátja.
2022-ben 500 ezer behajtásra irányuló megkeresés érkezett a NAV-hoz több mint 300 jogcímen, vagyis tavaly év végén 127 ezer ügy volt folyamatban.
Ugyanakkor jelezte, hogy úgy bővült az elmúlt években az adóhatóság feladatköre, hogy közben folyamatosan csökkent a hivatal létszáma. Egyfajta szemléletváltás is jellemzi a NAV-ot, igyekeznek minél ügyfélbarátabbá válni, ennek is az eredménye, hogy a teljes NAV-követelésállomány nominálisan csökkent az elmúlt 2011 és 2021 között.
