Októberben már egész közel kerülhettünk a 10 százalék közeli inflációs tartományhoz, ám a legfrissebb előrejelzések szerint még épp felette maradhatott a fő inflációs mutató – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken teszi közzé az októberi inflációs adatokat, ez alkalomból egy hónap után ismét megkérdeztük az elemzőket arról, hogy miképp alakulhatott a fogyasztói áremelkedések dinamikája.
Fotó: Lang Róbert
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a pénzromlás mértéke a szeptemberi 12,2 százalék után a múlt hónapban éves bázison 10,3 százalékos, havi alapon pedig 0,2 százalékos lehetett.
Ráadásul Virovácz szerint, mivel a kockázatok összességében lefelé mutatnak, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok esetében, így nem zárható ki egy pozitív meglepetés sem, vagyis, hogy végül akár már most meg is legyen a 10 százalék alatti érték. Ugyanakkor ehhez havi alapon ismét deflációnak, vagyis az árak általános csökkenésének kellene bekövetkeznie. Előrejelzésében havi szinten 0,2 százalékos áremelkedéssel számol, ami így is az idei év második legalacsonyabb havi átárazódása lenne, májusban már egyszer láttunk havi alapon csökkenő inflációt.
Nincs már árnyomás a magyar gazdaságban
„A magyar infláció az egy számjegyű inflációs országok népes klubjának kapuján dörömbölhetett októberen, azonban várakozásunk szerint még némileg a két számjegyű tartományban alakulhatott az árindex” – vélekedett Virováczhoz hasonlóan Ifj. Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője, aki hozzátette, hogy
rövid bázisú árazások alapján jelenleg nincsen árnyomás a magyar gazdaságban,
köszönhetően annak, hogy a forint árfolyama relatív stabilitást mutatott az elmúlt pár hónapban, nem történt kínálat oldali sokkhatás, sőt az üzemanyagok árának alakulása még dezinflációs hatású is volt, továbbá a reálbérek emelkedése se jelent meg a keresletben.
A közgazdász szerint az élelmiszer-átárazások szintén visszafogottan alakulhattak a hónapban, ugyanakkor a tisztánlátást nehezíti szerinte, hogy a kötelező akciózások jelentős torzítást visznek az adatokba. „A legnagyobb kérdés, hogy a nyáron látott viszonylag enyhe szolgáltatásinfláció kitartott-e októberben is. Várakozásunk szerint igen, ugyanakkor előre tekintve ennél a keresletérzékeny szegmensnél intő jel, hogy a háztartások felé juttatott kormányzati transzferek és a kamatjövedelmek éves növekedése már bőven infláció felett alakult az első félévben” – emelte ki az Unicredit Bank elemzője.
Nem az élelmiszerek, hanem a szolgáltatások húzzák az inflációt
Az ING Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy várhatóan a magas bázis miatt (tavaly októberben több mint 4 százalékkal drágultak havi alapon az élelmiszerek) az élelmiszerinfláció fékeződik majd a legnagyobb mértékben, ám még így is 11 százalékkal magasabbak lehetnek az árak, mint egy évvel korábban. Bár a szolgáltatások éves drágulásának üteme is lassulhatott, ám még így is nagyjából 12 százalékos inflációval számolhatunk ebben a csoportban. Ez egyben azt is jelenti, hogy októberben már akár az is előfordulhatott, hogy az inflációhoz nagyobb mértékben járult hozzá a szolgáltatások drágulása az elmúlt egy évben, mint az élelmiszerek egy évnyi áremelkedése.
Ezúttal az üzemanyagok árváltozása is csökkenthette az inflációt
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy októberben várakozásaik szerint több mint 1,5 százalékponttal csökkent az éves bázison számított infláció. Ebben pedig a visszaeső fogyasztás, a magas bázisok, a szigorú jegybanki politika, a tavalyinál kedvezőbb nyersanyagárak mellett a kormány kiskereskedelmi árversenyt élénkítő lépései egyaránt szerepet játszottak.
A hónap folyamán ugyanis többhavi emelkedést követően olcsóbbá vált az üzemanyag is, ami ugyancsak pozitív hatást gyakorolhatott az inflációra.
Emlékezetes, augusztusban pont az üzemanyagok drágulása dobta meg a fogyasztói árindexet, mintegy 0,5 százalékponttal, ami miatt akkor még mindig 16 százalék fölött maradt az infláció. Virovácz ezzel szemben most úgy számolt, októberben 2-3 százalékkal is mérséklődhetett az üzemanyagok ára szeptemberhez képest, ami önmagában olyan 0,2 százalékpontot faraghatott le az egyhavi teljes árindexből.
Novemberben jöhet az egy számjegyű infláció, de marad a monetáris szigor
Novemberben már minden jel szerint szinte biztosra vehető az egy számjegyű infláció, ám szakértők figyelmeztetnek, a neheze csak ezt követően jön. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy az év végére várt 7-8 százalékos pénzromlás még messze van a jegybanki céltól. A magasan ragadt inflációs várakozások, az üzemanyag adójának emelése, az év eleji béremelések, valamint az ismét visszatérő kereslet az infláció növekedésének irányába hatnak.
Az Unicredit Bank elemzője emiatt gondolja azt, a jelenleg alacsony szolgáltatás-, illetve maginfláció ellenére is, hogy a jegybanknak továbbra is óvatosnak kell maradnia tekintettel arra, hogy jelentős lehet az elfojtott infláció a rendszerben, ami – ha egy növekvő lakossági kereslettel találkozik – könnyen egy visszagyorsuló árdinamikát eredményezhet.
Szerinte a maginflációs dinamika valószínűleg nem ad majd okot a kamatcsökkentés ütemének lassítására. Inkább a fejlett piaci kamatvárakozások (jelenleg jelentősen enyhülnek) és az EU-forrásokkal kapcsolatos fejlemények határozhatják meg, hogy a Monetáris Tanács 75 vagy 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett teheti le a voksát a hátralévő két idei kamatdöntő ülésen – vélekedett ifj. Becsey Zsolt.
