Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a magyarországi tartózkodást a külföldiek számára: csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.
A Magyarországon tartózkodó külföldiek száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 óta 53 ezerrel emelkedett, ami mindössze évi 4 ezer fős átlagos növekedés.
Szó sincs arról, hogy külföldiek tömege lepte volna el hazánkat az elmúlt évtizedben
– hangsúlyozta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Az adatok azt mutatják, hogy a 2010 és 2023 között Magyarországra érkezett 514 ezer külföldinek jelenleg kevesebb mint a fele, 251 ezer fő tartózkodik hazánkban, ami a teljes népesség csupán 2,6 százaléka. Közülük 36 ezren tanulmányaik miatt tartózkodnak ideiglenesen hazánkban. A hivatalos adatok szerint 2010 óta 324 ezer magyar állampolgár távozott külföldre, közülük pedig 219 ezren tértek vissza Magyarországra.
Jelenleg mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozik hazánkban.
Ezzel a harmadik országból érkező munkavállalók aránya a V4-országokban továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb. A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya
- hazánkban 2,6 százalék,
- Szlovákiában 3,8 százalék,
- Lengyelországban 6,4 százalék,
- Csehországban pedig 17 százalék.
Vendégmunkásokat csak és kizárólag azokban a hiányszakmákban lehet foglalkoztatni, ahol hazai és európai uniós munkaerő már nem áll rendelkezésre. A magyar munkahelyeket többek között kvóta, országlista és negatív foglalkozási lista is védi. A tartósan munkában állók vendégmunkásokra való lecserélése pedig jogszabályilag tiltott Magyarországon.
Az új vendégmunkástörvényt a magyar gazdaság növekedésének kiszolgálására hozták létre. A világszinten példátlanul szigorú jogszabály a munkáltatót, a közvetítőt és a munkavállalót is érdekeltté teszi a feltételek betartásában. Nem kell tartani gettók kialakulásától. A legfontosabb azonban mégis az, hogy Magyarország nem célállomás sem a bevándorlóknak, sem a vendégmunkásoknak – tudta meg a Világgazdaság Sayfo Omar kutatótól.
