Magyarországon 2023-ban kevesebb újszülött jött a világra, mint az előző évben, a halálozások száma ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, ennek következtében a természetes fogyás mérséklődött. Az utóbbi üteme a vármegyék közül csak Csongrád-Csanádban nőtt – derült ki a Fókuszban a vármegyék című, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett kiadványból.
A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 26 ezerrel többen dolgoztak, mint 2022 negyedik negyedévében. A munkanélküliek száma 30 ezerrel nőtt. 2023-ban a nettó átlagkereset 14,2 százalékkal emelkedett, a leginkább Győr-Moson-Sopron vármegyében (18,7 százalékkal), a legkevésbé a fővárosban (12,9 százalékkal), valamint Nógrád, Tolna és Zala vármegyében (13,2–13,4 százalék közötti mértékben). A legmagasabb munkanélküliségi ráta továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 10,6 százalékos, nyugaton pedig, körbevéve alacsonyabb munkanélküliségi adatot produkáló megyékkel, Somogy mutat igen rosszul, ott 9,6 százalékos volt aránya a vizsgált időszakban.
A havi nettó átlakeresetben viszont nincs annyira lemaradva Somogy vármegye, a környező vármegyékhez hasonlóan ott is valamivel több, mint 306 ezer forintos átlagos bért mutattak ki. A legmagasabb nettó átlagbér messze Budapesten volt, ahol több mint 470 ezer forintot vihettek haza átlagosan a dolgozók, ezt követi Győr-Moson-Sopron vármegye 410 ezer forinttal és Komárom-Eszergom vármegye valamivel több, mint 379 ezer forintos nettó átlagkeresettel. A legalacsonyabb átlagkereset nem meglepő módon Szabolcsban volt, ott alig valamivel több, mint 271 ezer forintos nettó átlagbért vittek haza a foglalkoztatottak.
Tavaly az év egészében országosan 7,2 százalékkal csökkentek a beruházások, négy vármegyében azonban bővült a volumen az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 5,4 százalékkal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében csökkent a kibocsátás. A feldolgozóipar alágai közül csak a legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a dinamikusan bővülő akkumulátorgyártást is magában foglaló villamos berendezések gyártása nőtt. A vegyipar, az élelmiszeripar és az energiaipar visszaesése az ország több térségében is fő okozója volt az ipari termelés csökkenésének.
Mindössze négy vármegyében nőtt a beruházások volumene. A legnagyobb mértékű bővülés Komárom-Esztergom vármegyében (69 százalékos) történt, Bács-Kiskunban 31, Hajdú-Biharban 24, Somogyban pedig 1,6 százalékkal múlta felül a teljesítmény az előző évit, döntően a feldolgozóipari fejlesztések hatására. A legnagyobb visszaesés Tolna (mínusz 26 százalék), illetve Heves és Jász-Nagykun-Szolnok (mindkettőben mínusz 23 százalék) vármegyében következett be, de további nyolc vármegyében, valamint Budapesten is két számjegyű volt a csökkenés.
