Méltán mondhatjuk, hogy „Magyarország Európa tormatermelési királya”, és ami még fontosabb, a magyar torma kiváló minőségű – mondta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter, aki ezt számokkal is alátámasztotta: a magyar gazdálkodók évente 10-12 ezer tonna tormát termelnek, ami az éves, 30 ezer tonnás európai torma termesztésnek több, mint egyharmada. Az agrártárca adatai szerint Magyarországon jelenleg 570 termelő 1228 hektáron termeszt tormát. A tormatermelés Hajdú-Bihar megyében koncentrálódik, itt található a termőterületek és termelők több mint 98 százaléka.
A hazai torma uniós szinten is kiemelkedő minőségét jelzi, hogy a „Hajdúsági torma” megnevezés 2008 óta uniós oltalom alatt áll, és 2021-től Hungarikummá is vált. A miniszter szerint az oltalom alatt álló elnevezés (OEM) és a hungarikummá válás jó lehetőséget biztosít a piacon történő megkülönböztetésre és a stabil értékesítésre. Az agrártárca által közzétett pályázati menetrend szerint várhatóan 2024 második negyedévében hirdetik a földrajzi árujelzőkhöz, hagyományos különleges termékekhez kapcsolódó pályázatokat. Ezekre három különböző jogcím keretében lehet majd pályázni. Nagy István kiemelte, hogy a támogatások célja az egyes előállítók, illetve az értéklánc szereplői közötti együttműködések erősítése.
A tormatermesztők számára is fontos információ, hogy az együttműködés irányulhat új földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék uniós elismertetésére, vagy kapcsolódhat a már oltalom alatt álló elnevezéshez is, például az adott termék minőségének növelésére, hírnevének és hitelességének kereskedelemben történő biztosítására. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében szereplő három támogatási jogcímhez az unió jogcímenként közel 1,3 millió eurót forrást biztosít.
A torma piaci stabilitása és a felvásárlás folyamatának átláthatósága céljából az agrártárca 2021-től külön szabályozást vezetett be. Eszerint kötelező írásban szerződni a torma felvásárlására és a szerződésnek árat vagy az ár kiszámítására vonatkozó szempontokat is tartalmaznia kell. A szerződések meglétét és a jogszabálynak való megfelelőségét a helyileg illetékes kormányhivatal ellenőrzi.
Az elmúlt években új termelők léptek be a tormaágazatba, és a termesztőterület is számottevően emelkedett. Ebből következően jelentős terméstöbblet került a piacra, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a világjárvány, az energiaválság és a háború miatt a fogyasztás csökkent, ami a torma árának csökkenéséhez vezetett.
A torma piaci helyzetének javításához szükséges árstabilitást, a kiszámíthatóságot a termelői alkupozíció javítása alapozhatja meg, amely a leghatékonyabban és leggyorsabban összefogással, közösségi fellépéssel teremthető meg.
Utóbbira termelői szervezetek (TÉSZ) vagy termelői csoportok (TCS) megalakítása lehet a jó megoldás. A példák azt mutatják, hogy az ilyen összefogásokkal javul a termelők versenyképesége, amihez a közös beruházások, illetve az uniós és nemzeti pénzügyi támogatások nagyban hozzájárulnak – mondta a miniszter.
A termelői csoportok esetében a támogatás nagysága az árbevétel 6–10 százaléka közötti összeg, amit legfeljebb öt évig, maximum 100 ezer euró erejéig lehet igénybe venni. A TÉSZ-ek uniós és nemzeti támogatása együttesen 2022. évben több mint 6,1 milliárd forint volt.
A miniszter szerint a termelői árakat is pozitív irányba befolyásolná a termelők összefogása és termelői szervezetek alakítása, ezek ugyanis a megfelelő nagyságú kínálattal növelik a termelői alkuerőt.
Nemzeti és uniós forrás elnyerésére a termelői csoport, termelői szervezet, mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezet, valamint szociális szövetkezet keretében eddig is volt lehetőség. Ösztönözheti az összefogást, hogy a kollektív módon végrehajtott projektek magasabb támogatási arányra lesznek jogosultak.
Több támogatás jut az agrártermelők összefogásáraAz új közös agrárpolitika (KAP) támogatásokkal ösztönzi a termelői és a helyi közösségi együttműködések projektjeit. Magyarországon ez azért is különösen fontos, mert egyébként az összefogásra való hajlandóság rendkívül alacsony. |
A miniszter elmondta azt is, hogy a Vidékfejlesztési Programban több támogatási lehetőség is rendelkezésre állt a tormatermesztő gazdálkodók részére is, így például a kertészeti ágazat fejlesztését célzó felhívások, amelyek keretében technológia kialakítására, hűtőházak, tárolók, manipulálók és a hozzájuk kapcsolódó beépített műszaki, technológia rendszerek kiépítésére is volt lehetőség. Ezek mellett jutott pályázati forrás az építéssel nem járó, a kertészeti ágazathoz kapcsolódó erő- és munkagépek, illetve a post-harvest tevékenység eszközeinek beszerzésére is. Lehetőség volt a feldolgozáshoz új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek kialakítására, továbbá az energiahatékonyság fokozását szolgáló felújításokra, korszerűsítésekre, a megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek kialakítására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.