Az állattartás a magyar mezőgazdaság meghatározó része akkor is, ha erős vele szemben az európai ellenszél – mondta az idén már 31. alkalommal megrendezett hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. Az állattenyésztés-ellenesség szakmaiatlanságból adódik, az ágazatot támadók tudományos megalapozottság nélkül teszik ezt, de sok a laikus követőjük, akik főleg a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében támadják az állattartókat.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint egyértelműen zajlik a fogyasztók befolyásolása, erre pedig az agrárszakmának válaszolnia kell,
megoldást kell találni arra, hogyan lehet az európai agrárszabályozást visszaállítani a józan ész talajára, a zöldlobbi ellenében
– jelentette ki. Ehhez szükség van Brüsszelben is az érdekvédelemre – tette hozzá. Győrffy egyébként negyedik, tehát minden számítás szerint bejutó helyen van a Fidesz–KDNP EP-listáján, de – ahogyan az a beszédéből kiderült – európai képviselősége mellett is marad a NAK elnöke.
A kiállításon szervezett aláírási ceremónián az MBH Bank megújította együttműködését több szakmai szervezettel, amelyek tagjai az agrárkibocsátás mintegy 80 százalékát képviselik. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet által szignált megállapodás is jelzi, hogy
az MBH stratégiai partnerként kezeli az agráriumot, amely a gazdaság egyik alappillére
– mondta Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. Ez részben kötelesség, részben üzleti lehetőség is a bank számára – tette hozzá. Az MBH jelentős szerepet vállal az agrárfinanszírozásban, amelyet a vezérigazgató-helyettes úgy jellemzett, hogy a 4,5 millió hektár megművelt területből 2-2,5 millió hektáron az ügyfeleik gazdálkodnak, a bank pedig mintegy 600 milliárd forint hitelt nyújt az agrárgazdálkodóknak. Ez több mint 25 százalékos piaci részesedés az agrárfinanszírozásban, amivel piacvezetők – jelentette ki Szabó.
A vezérigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy a következő években több mint 1500 milliárd forint fejlesztési forrás kerülhet az agráriumba. A MBH arra törekszik, hogy
a leggyorsabban, a legjobb helyre juttassa ezeket a forrásokat, amelyekből a hozzáadott értéket növelő fejlesztéseket finanszíroznak majd.
Az aláíró szakmai szervezetek képviselői az MBH-val, illetve jogelődeivel kialakított kapcsolatok szilárdságát hangsúlyozták, kiemelve, hogy a válságos időszakokban is számíthattak rájuk. Ugyanez a tapasztalata Petőházi Tamásnak, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökének is, aki felidézte, hogy „amikor két éve elkezdett süllyedni a hajó, az MBH akkor sem fordult el az ágazattól”.
A finanszírozás szükségességéről beszélt Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A tejágazatban zajlik a koncentráció, elérték a 2 milliárd kilogrammos éves termelési szintet, miközben az utóbbi néhány évben sokan felhagytak a tejtermeléssel. Azoknak viszont, akik kitartottak, fejleszteniük kell, amihez nagy szükségük van a fejlesztési forrásokra. A hazai piacon is lehetne még teret nyerni, jelenleg ugyanis minden második kilogramm itthon megvásárolt sajt importból származik, míg a vajnál és a joghurtoknál 60-70 százalék ez az arány. Alapanyag lenne, ugyanis az itthon megtermelt, jó minőségű tej 12-13 százaléka kimegy az országból, és nem itt dolgozzák fel.
Nagy István kiadta a feladatot: meg kell oldani az informatikai problémákatA magyar állattenyésztésnek ki kell használnia azt, hogy Nyugat-Európából kiűzik az állattartást – mondta Nagy István agrárminiszter egy gödöllői rendezvényen. Ehhez szerinte újra meg kell tanulni, hogy „a gabonát bőrében kell eladni”. |
