Sokan abbahagyták a tejtermelést, és ez csak folytatódni fog
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz előrejelzések szerint 2035-ig 19,7 millióról 17,3 millióra csökken az unióban a tejelőtehén-állomány, viszont az egy tehénre jutó tejhozamok növekedni fognak, a számítások szerint az évi 7700 kilogrammról 8500 kilóra – mondta Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője a bank és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács stratégiai megállapodásának megújítása alkalmából rendezett tájékoztatón. Ahhoz, hogy ezzel a teljesítménynövekedéssel a hazai tejszektor is lépést tudjon tartani, hatékonyabbá kell tenni a tejtermelést az energia, a munkaerő és a méret szempontjából is – nyomatékosította. Kulcskérdéssé válnak a takarmányozási és genetikai szempontok, a fenntarthatósági elvárások pedig elsősorban trágyakezelési és energetikai beruházásokra ösztönzik a tejtermelőket.
Demeter Zoltán elmondta, hogy a K&H agrárkötődése jelentős, és ezen belül is nagy teret kap a hitelezésben az állattenyésztés, amely az összes mezőgazdasági hitelállományuk 43 százalékát teszi ki, közel 1250 ügyféllel. A banknak egyébként 120 ezer vállalati ügyfele van, tavaly a vállalati hitelportfóliójuk 13 százalékkal, vagyis a piaci átlag fölött nőtt. Agrár- és élelmiszeripari hitelállományuk 300 milliárd forintot tesz ki, a mezőgazdaságban 27, az élelmiszeripart is számolva pedig 22 százalékos a piaci részesedésük.
Egy éve 26 százalékkal volt magasabb a nyerstej ára, mint most – érzékeltette a tejszektor által elszenvedett nagy ármozgást Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Ezt a termelők jelentős része nem bírta:
a februári adatok szerint egy év alatt 4 százalékuk hagyta abba a tehéntartást, két évre visszatekintve pedig 9 százalékkal lettek kevesebben.
Ez egyben a termelés koncentrációját is jelentette, a tehénállomány ugyanis ezekben az időszakokban ennél kisebb mértékben, 3, illetve 5 százalékkal apadt. Általában igaz, hogy a tejpiacon szezonális hatások érvényesülnek, az első fél év a nagyobb hozamok miatt nehezebb.
Menekülnek a gazdálkodók az állattartásbólMinden szinten zsugorodott tavaly a hazai állattenyésztés: az állomány csökkenésénél is intenzívebb volt a tenyésztők elvándorlása. |
A termékpálya feldolgozói részéről elmondta, hogy a dobozostej-piac rendben van, ugyanakkor a magasabb hozzáadott értékű termékekben nagy adóssága van a hazai tejiparnak. Ezt erősítette meg Balázs Ildikó, a szakmaközi szervezet kereskedelmi oldalát képviselő társelnök, aki szerint néhány termék nagyon hiányzik a hazai gyártók kínálatából, ezért ezen a területen innovációkra van szükség. A társelnök azt is elmondta:
Itthon 10 százalékos fogyasztáscsökkenés tapasztalható a tej- és tejtermékpiacon.
E trend visszafordítását nehezítik a kiskereskedelmet sújtó terhek, a bizonytalan szabályozási környezet – tette hozzá.
Harcz Zoltán arról is beszélt, hogy a tejtermékpálya szereplőinél nagy az érdeklődés az uniós pályázatok iránt, és információik szerint az állattartó telepek és az élelmiszeripari üzemek fejlesztésének támogatására szóló felhívásokat is 150-150 milliárd forintos kerettel hirdetik meg, és külön kezelik a kis és nagy szereplőket.
Mint a Világgazdaság kérdésére elmondta, az árfolyam is nagy bizonytalanságot okoz, a nyerstej-értékesítési szerződések nagy részében ugyanis az árképletben az uniós átlagár is szerepel. Kétséges az is, hogy milyen lesz a termés, az aszályt ugyanis a tejtermelők nagyon megsínylik.
