Az állattartásnak továbbra is meghatározó szerepe van a mezőgazdaságban, de az ágazat tartós és erős európai ellenszélben működik – mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen egyébként ismét Zászlós Tibort választották elnöknek. Mint a miniszter fogalmazott: látjuk, mit okoz Nyugat-Európában a túlzott zöldideológia, az ottani állattenyésztők életének ellehetetlenítése, de nekünk ebben meg kell látni a lehetőséget. Az, hogy Nyugat-Európában leépítik az állattenyésztést, számunkra a bővülést eredményezhet. Sőt, a magyar juhtenyésztők számára a migráció is például nagy piacbővülést jelenthet, hiszen több mint hárommillió muszlim érkezett Európába, akik juhhúsevők – tette hozzá.
Az említett ellenszél ugyanakkor nagyon megnehezítette az állattenyésztést. Az ágazat hiteltelenítése pedig a fogyasztóknak is rossz, hiszen veszélyezteti a kiegyensúlyozott táplálkozást – nyomatékosította a tárcavezető.
A miniszter szerint a hazai nehézségek egyik alapvető oka, hogy mindenki elfelejtette, amit az apáiktól és nagyapáiktól tanultak, vagyis azt, hogy a gabonát bőrében kell eladni. Most 70:30 lett a százalékos arány a növénytermesztés és az állattenyésztés között, amin változtatni kellene. A Vidékfejlesztési programnak köszönhetően az elmúlt tíz évben csaknem 3700 állattartó nyert el támogatást telepe fejlesztésére, 532 milliárd forint értékben, ami a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb állattenyésztés-technológiai fejlesztési programja.
A források odaítélésénél most a versenyképesség és a hozzáadott érték növelése a cél, ezért minden eurócentet erre fordítanak.
Ez pedig olyan jövőképet jelenthet az állattenyésztés számára is, amelyben nem kétséges az ágazat sikeressége, illetve a generációváltás eredményes végrehajtása.
A tavaly kezdődött új uniós ciklus ugyanakkor minden eddiginél több zöldcélú termeléskorlátozást és adminisztratív terhet ró a termelőkre és a közigazgatásra egyaránt. Ez óhatatlanul érinti a támogatásokhoz való hozzájutás dinamikáját – éppen abban az időszakban, amikor a szubvenciók szerepe felértékelődött. A tárca ezért is döntött úgy, hogy felgyorsítja a 2023-as terület- és állatalapú támogatások kifizetését, és május 31-ig ezt le is zárják. Április elejéig 470 milliárd forintot fizettek ki ezeken a jogcímeken, 156 ezer gazdálkodónak, a múlt héten pedig további 55 milliárd forintot.
Pénzeső a gazdáknak: 45 milliárd forintnyi többletforrásról döntöttekA kormány 420 milliárd forintnyi hitellel támogatja az agrárágazatot az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítésén keresztül az agráriumban kialakult válság enyhítésére. |
Mint kiemelte: nagy probléma, hogy a nyilvántartási rendszerekben kompatibilitási problémák vannak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és Magyar Államkincstár között, amit meg kell oldani.
Az nem lehet, hogy ez a két éve fennálló gond a harmadik évben is fennmaradjon, mert ha ezt nem sikerül megoldani, elveszítjük a gazdák támogatását
– hangsúlyozta.
A támogatáspolitikán túl hamarosan előrelépés várható a hazai termékpályák működésében is. A tárcánál csak termelővédelmi törvénycsomagnak nevezett jogszabálytervezetben szerepel, hogy kötelezővé teszik a zöldség-gyümölcs, a sertés- és a baromfiágazatban a kockázatmegosztást, hogy ne csak a termelő viselje például szállításkor az elhullás vagy a rossz minőségű takarmányból eredő kockázatokat. A tervezetben szerepel a 30 napnál későbbi fizetések hatékonyabb szankcionálása, bizonyos esetekben a tevékenységtől történő eltiltás is.
