Kedvező lenne, ha jövőre a ismét jelentősebb mértékben növekedne, hiszen ez a családok jövedelmének emelkedését is eredményezné, például magasabb lenne a gyed összege – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa arra a sajtóinformációra hivatkozva, hogy az idei őszi bértárgyalásokon napirendre kerülhet a mostani minimálbér és a garantált bérminimum összevonása. Így a legalacsonyabb bér akár 35 százalékkal is emelkedhet, amely ezáltal meghaladhatja a 300 ezres minimumfizetést is. Mindez többeket érint a közszférából, például a szociális ágazatból.
Fotó: Sipeki Péter
A szakértő szerint kívánatos, hogy érjen el sikereket a Liga Szakszervezetek fóruma, hiszen mindez tisztább, átláthatóbb viszonyokat jelentene, ugyanis gyakran hasonlítják a hazai minimálbérszintet a román szinthez.
Ez azért nem korrekt – emelte ki Szalai Piroska –, mert ott sokkal több a minimálbérre bejelentett munkavállaló, mint itthon, hiszen hazánkban ez pár százezer főt jelent, szemben az ottani magasabb aránnyal. Hazánkat inkább a lengyelekhez vagy a szlovákokhoz kellene viszonyítani,
ahol tavaly az országos bruttó átlagbér 1304 euró volt. Szlovákiában a lakosság kevesebb mint 5 százaléka dolgozik minimálbérért, viszont a legszegényebb, a keleti Eperjes megyében a kialkudott minimálbér kifizetése már gondot okozhat. A képhez hozzátartozik, hogy a mostani, bruttó 700 euróból adózás után 569 euró marad, ám a munkaadónak a szuperbruttó, azaz valamennyi járulék beszámítása után a minimálbér voltaképpen 946,40 eurós kiadást jelent.
Szakértőnk szerint a fizetések emelkedése például a versenyszférában már augusztustól kompenzálhatja az inflációt. Szalai Piroska arra is emlékeztetett, hogy az idei első fél évben a versenyszféra 17,8 százalékkal emelte átlagosan a béreket, így a köz- és civil szférával együtt is 16,3 százalék az év első felének átlagos bruttó bérnövekedése.
A kormány 2023-ban a minimálbért 16 százalékkal, a garantált bérminimumot 14 százalékkal emelte, miközben a KSH adatai szerint az most júliusban 17,6 százalékos volt és pénteken jön az új inflációs adat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pár nappal ezelőtt jelezte: dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Nagy Márton rávilágított, hogy a családok és a munkahelyek megvédése érdekében szükségszerű és nemzetgazdasági érdek is a bérek vásárlóerejének megőrzése, majd dinamikus növelése. A fogyasztást ugyanis csak így lehet bővíteni, ami elengedhetetlen feltétele a gyors visszalendüléséhez.
