Amíg nem javul a magyar termelékenység, magasabb bérek sem lesznek

„Akkor lehet tartósan emelni a béreket, ha fejlődni fog a termelékenységünk és a versenyképességünk, amíg ugyanis sor végén vagyunk, ettől jelentősen eltérni nem lehet” – jelentette ki Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, akivel a Világgazdaság Bruttó című makrogazdasági podcastsorozatában beszélgettünk, miután augusztus végén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoringbizottságában elkezdődtek az egyeztetések minimálbér emeléséről. 

Idén a magas infláció miatt egyszerre zajlanak egyeztetések az idei és jövő évi legkisebb kötelező munkabérek emeléséről, ám nagy kérdés, hogy bármit ki tudnak-e idén harcolni a munkavállalók, a vállalkozók ugyanis inkább jövőre kompenzálnák az esetleges reálbérveszteséget.

Ettől függetlenül a bérfelzárkózás folyamatos, köszönhetően a 2016-os bérmegállapodásnak, de most annyira változékony a világ, hogy hasonló megállapodást szerinte nem lehet kötni.

Egyetért azzal, hogy be kellett áldozni valamennyi gazdasági növekedést az infláció letörése érdekében, szerinte teljesen észszerű egy ilyen inflációs közegben, hogy a jegybank magasan tartja a kamatokat, a magas infláció ugyanis szétzilálja a gazdaságot. A VOSZ-ban is úgy vélik, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció, ami után az MNB is meglépheti, hogy az általános kamatszint csökkenjen, és a kereskedelmi bankok is be tudjanak kapcsolódni a hitelezésbe, „ezzel tudnak beindulni a beruházások és pörögni a gazdaság is”, jegyezte meg.

Perlusz László reagált a cégeket ért kritikákra, miután az elmúlt időszakban megjelent a profit húzta infláció, illetve a „kapzsiságinfláció” mint fogalom, aminek szerinte nem sok közgazdasági háttere van. Véleménye szerint a félreértés abból eredhet, hogy megnézték, a bruttó működési eredményhez hasonló EBIDTA hogyan alakult, ám az nem egy profitmérőszám.

– mondta a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy a vállalkozók egy stagnálás- vagy recesszióközeli helyzetben elhalasztják a vásárlásaikat és a beruházásaikat, ugyanúgy, ahogy a magánszemélyek. Szerinte ezek a fogalmak légből kapottak, és csak rontják a társadalmi párbeszédet.

Ugyanakkor Perlusz szerint jövőre jöhet a konszolidáció 3-4 százalékos növekedéssel, majd 2025-ben visszatérhet oda a pályára a magyar gazdaság, ahonnan korábban letért, ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy végre véget érjen a háború.