Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Míg a bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset pedig 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 525 300 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 ezer, a költségvetésben 503 200, a nonprofit szektorban 532 100 forintot tett ki, 15,9, 12,8, illetve 10,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 376 900, a kedvezményeket figyelembe véve 390 900 forintot ért el, 16,0, illetve 15,9 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júniusában.
Június volt a tizedik hónap, amikor a reálkeresetek csökkentek, ezúttal 3,4 százalékkal, miután a fogyasztói árak előző év azonos időszakához képest 20,1 százalékkal nőttek.
A bruttó mediánkereset 450 ezer forint volt, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 ezer forintot ért el, 15,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Májusban a bérdinamika még a júniusinál is nagyobb volt, a bruttó átlagbér 17,9, a nettó pedig 17,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, csak a vállalatoknál 20 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek, tehát még mindig elmaradtak az inflációtól a fizetések. Augusztusban jöhet el jó eséllyel a reálbérfordulat, ekkortól már ismét nagyobb lehet a bérdinamika, mint az fogyasztói árindex.
Nagy Márton: csökkentjük az inflációt, augusztustól újra nőhetnek a reálbérek
A KSH adatai szerint 2023 júniusában 566 800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, így egy év alatt 78 ezer forinttal, azaz 16,0 százalékkal nőtt az átlagbér - írta közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, hozzátéve, hogy ezzel 2010 óta gyakorlatilag már a a garantált bérminimum és az átlagbér is megháromszorozódott.
A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte: „az év egészében dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma”. A miniszter hozzátette, hogy a kormány hatékonyan küzd a szankciós ellen, többek közt a 15 százalékra emelt kötelező akciózás és az online árfigyelő letörték és harmadával csökkentették az inflációt, ami októberben egy
számjegyűre olvadhat. Ennek eredményeképpen „júliusban megállhat a reálbércsökkenés, a fizetések vásárlóereje pedig augusztustól újra növekedhet, ezáltal a bérek 2023-ban összességében megőrizhetik reálértéküket".
Így a jövőben újra lehetőség nyílik a korábbi években megszokott, éves szinten átlagosan 5 százalék feletti reálbér-növekedési ütem visszaállítására
Nagy Márton rávilágított, hogy a családok és a munkahelyek megvédése érdekében szükségszerű és nemzetgazdasági érdek is a bérek vásárlóerejének megőrzése, majd dinamikus növelése; a fogyasztást ugyanis csak így lehet bővíteni, ami elengedhetetlen feltétele a gyors visszapattanásának.
.
