A szenátus után a kétkamarás román parlament képviselőháza is megszavazta Romániában a sok vitát kiváltó nyugdíjtörvényt. A javaslatra 199-en szavaztak igennel 39 nem és 17 tartózkodás mellett, így már csak az államfő aláírására van szükség a hatályba lépéséhez.
A törvény értelmében januártól egységesen – a 2023-as átlagos infláció mértékével, 13,8 százalékkal – nőnek a nyugdíjak Romániában, majd 2024 szeptemberéig elvégzik a nyugdíjak újraszámítását. A javaslat azonos munkáért azonos, járulékbefizetésen alapuló nyugdíjat céloz meg, és egy átmeneti időszak után egységesen 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, felszámolva ezzel a korkedvezményes nyugdíjak lehetőségét és szűkítve az erre jogosultak körét. Azonban
a múlt heti tüntetéseken a bányászok elérték, hogy továbbra is 45 évesen mehetnek nyugdíjba.
Az unós helyreállítási tervben Románia kötelezettséget vállalt a nyugdíjreformra, erre hivatkozva a szociálliberális kormánykoalíció sürgősségi eljárással fogadta el a törvényt, mondván, hogy különben az ország 70 milliárd eurónyi uniós támogatás felfüggesztését kockáztatja.
A törvény hétfői plenáris vitájában az ellenzék az alapos társadalmi vitát és a beharangozott, egy év alatt 40 százalékot is meghaladó kétlépcsős nyugdíjemelés költségvetési fedezetének megnevezését hiányolta, azzal vádolva a kormányt, hogy
a nyugdíjemelésekről szóló, de gazdaságilag életképtelen újabb hazugsággal akarja az idős emberek voksát megvásárolni a jövő évi választásra.
A törvény miatt a koalícióban is vita alakult ki, miután a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai aggodalmuknak adtak hangot, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő újabb adóemeléssel próbálja majd előteremteni nyugdíjemelési ígéreteinek fedezetét.
A kormányfő a képviselőház döntését követő sajtótájékoztatón ígéretet tett arra, hogy nem fognak újabb adókat kivetni, sőt, az általa vezetett kormány azon lesz, hogy a munkára kivetetett jövedéki terheket – elsősorban a minimálbérrel foglalkoztatottak esetében – csökkentsék. Felidézte, hogy a 4,8 millió nyugdíjas 80 százaléka 3000 lejnél (228 750 forint) kisebb, 60 százalékuk pedig 2000 lejnél is kisebb öregségi járandóságot kap. Ez szerinte tarthatatlan, és meg van győződve róla, hogy a költségvetés kidolgozásánál megtalálják a nyugdíjemelés fedezetét.
Arra a kérdésre, hogy vajon az Európai Bizottság nem fogja-e a nyugdíjemelések elnapolását kérni Romániától a túl magas költségvetési hiány miatt, a miniszterelnök azt mondta: a bizottság egyetért a hétfőn megszavazott törvénnyel.
Romániában a nyugdíjak kiszámításához úgynevezett nyugdíjpontot alkalmaznak, amely megfelel egy olyan fiktív munkavállaló bérének, akit teljes aktív pályafutása során az országos átlagbér szintjén fizettek. A nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej (136 ezer forint), 2024. január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A továbbiakban
a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.
A 4,8 millió nyugdíjas jelenleg havonta 9,6 milliárd lejbe kerül kormányzati források szerint, ez az kiadás a nyugdíjak újraszámítása után (2024 végén) becslések szerint 13,8 milliárd lejre emelkedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.