A kétkamarás román parlament szenátusa kedden elfogadta a koalíciós feszültséget okozó új nyugdíjtörvény tervezetét, melynek hatályba lépése esetén januártól egységesen – a 2023-as átlagos mértékével, 13,8 százalékkal – nőnek a nyugdíjak Romániában. A tervezet szerint továbbá 2024 szeptemberéig lezárulna a járandóságok újraszámítása, amely Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint mintegy hárommillió idős ember esetében további nyugdíjemelést eredményez.
A szociáldemokrata kormányfő liberális koalíciós partnerei attól tartanak, hogy Ciolacu adóemeléssel próbál majd költségvetési fedezetet teremteni nyugdíjemelési ígéreteire, és erre az esetre kilátásba helyezték, hogy kilépnek a kormányból. A koalíciós partnerek vitáját a pártvezetők hétfői megállapodása zárta le, ám sem Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), sem Nicolae Ciuca, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke nem részletezte, milyen megoldást találtak a finanszírozására. Csupán annyit mondtak, hogy törvénytervezetet terjesztenek a parlament elé az adócsalás megfékezése érdekében.
Noha az ellenzéki pártok élesen bírálták a kormánykoalíciót, amiért egy ilyen horderejű ügyben nem hagytak időt a parlamenti vitára, a jogszabályt végül 85 szavazattal 6 ellenében, 19 tartózkodás mellett fogadta el a szenátus, de azt még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia.
A román kormány úgy véli, hogy a nyugdíjreform az igazságosság és szolidaritás elvét követve járulékbefizetésen alapuló járandóságot irányoz elő minden jogosultnak. A járandóság újraszámolásának egyik alapelve az, hogy a nem csökkenhet. 2035-ig a jelenlegi 63-ról fokozatosan 65 évre emelkedik a nők nyugdíjkorhatára, de a saját gyermeküket legalább 16 éves korukig, vagy örökbe fogadott gyermeküket legalább 14 éven keresztül nevelő anyák gyermekenként féléves korkedvezményt kapnak.
Legalább 15 év járulékbefizetés szükséges ahhoz, hogy valaki jogosultságot szerezzen az öregségi nyugdíjra, és a nyugdíjalaphoz való további hozzájárulást magasabb szorzókkal bátorítja a jogszabály, a 35 évnyi járulékfizetés után pedig a elérése előtt is kérheti nyugdíjazását az alkalmazott.
A nyugdíjak újraszámítása során alapvetően összevetik minden egyes ledolgozott hónap bérét az illető hónapra kiszámított országos átlagbérrel, majd a munkaviszonynak számító – diákévek, katonai szolgálat, gyermekgondozási szabadság – időszakokra számolt kiigazítások, és a stabilitásért járó bónuszok után meghatározzák azt a végső szorzót, amellyel a mindenkori nyugdíjpontból kiszámítják az illető nyugdíjas járandóságát.
Az átlagnyugdíj szintjének nagyságrendileg megfelelő, kormányhatározattal megszabott nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej, 2024. január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A későbbiekben a javaslat értelmében a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.
A jelenleg havi 9,6 milliárd lejt (728 milliárd forint) kitevő, 4,8 millió embernek járó nyugdíjak költsége 2024 végére becslések szerint havi 13,8 milliárd lejre nőhet kormányzati források szerint.
Mindez egy éven belül átlagosan több mint 40 százalékos nyugdíjemelést jelent. Marcel Bolos liberális pénzügyminiszter múlt héten még úgy értékelte, hogy ilyen mértékű nyugdíjemelésre nem lesz fedezet a költségvetésben, ezért a törvény hatályba lépése szerinte ellehetetleníti a tervezettnél amúgy is jóval magasabb költségvetési hiány leszorítását.
A pénzügyminiszter ellenkezését végül a kormányfő azzal szerelte le, hogy Romániának sokkal több vesztenivalója van, ha nem fogadja el a november 20-i határidő előtt a helyreállítási tervben vállalt nyugdíjreformot, az befagyasztása ugyanis 70 milliárd eurótól fosztaná meg Romániát.
