Heves orosz tűzzel néztek szembe az ukrán erők szerdáról csütörtökre virradó éjjel. Az orosz csapatok 8 ukrán települést szárazföldi egységekkel és további 3 régiót Shahed típusú drónokkal támadtak. Az ukrán légierő szerint a drónokat a Krím-félszigetről indították, a Kurszk régióból és a Chauda-fokról.
Az orosz erők összesen 48 különálló támadásban 179 alkalommal lőtték Szumi megyét. Oroszország egész nap aknavetővel, tüzérséggel, gránátvetővel és rakétatámadásokkal támadta a határ menti közösségeket, valamint többre drónok segítségével robbanóanyagokat is dobtak – írja a The Kyiv Independent.
Az ukrán légvédelem 26 orosz Shahed drónt semmisített meg az észlelt 28-ból.
Az ukrán média szerint az orosz erők három X–22 cirkáló rakétával is célba vettek ellenséges célpontokat, egy, a Fekete-tengerről indított X–31P radarvédelmi rakétával és egy S–300 típusú légvédelmi irányított rakétával együtt. Arról nem érkezett jelentés, hogy a rakétákat elfogták-e. A légi támadás visszaverésében az ukrán légierő rakétaegységei és mobil tűzoltóegységei vettek részt.
Az orosz erők szerdán csapást mértek a dél-ukrajnai Herszonra, ahol eltaláltak egy hivatali épületet a megyeszékhely központjában – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon. A kormányzó arról is hírt adott, hogy a régióban, Beriszlav környékén lévő Mihajlivka falura kamikaze drónnal mértek csapást az oroszok. A támadás következtében egy helybeli idős nő életét vesztette.
Brutális orosz támadást vár a nyárra Zelenszkij
Ukrajna segítségre szorul, hogy szembe tudjon nézni a közelgő, várhatóan május végén vagy június elején kibontakozó széleskörű orosz offenzívál – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a CBS Newsnak adott interjúja során.
Három frontszakaszon is áttört az orosz hadsereg
Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el, közben visszavert hét ellenrohamot Avgyijivkánál - közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 670 katonát veszített az elmúlt nap folyamán. Közülük a legtöbben, több mint 370-en az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett öt harckocsit - az egyik egy amerikai gyártmányú Abrams volt, amelyet Avgyijivkánál tettek harcképtelenné -, öt gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró és két amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vampire sorozatvetők 26 rakétáját, továbbá 131 drónt.
Közös fegyvergyárakat épít Ukrajna és Lengyelország
Kijevnek több fegyverre van szüksége, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyárakat létesítenek a két ország területén – jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezleten.
A csütörtöki lengyel–ukrán kormányközi konzultáció napirendjén az ukrajnai fegyverszállítások kiemelt helyen szerepeltek. Smihal megköszönte, hogy Varsó múlt héten bejelentette az úgynevezett „páncélozott képességek koalíciójának” létrehozását, amely célja az ukrán hadsereg védelmi képességeinek növelése.
Azt tervezzük, hogy közös fegyvervállalatok jöjjenek létre Lengyelország és Ukrajna területén, amivel saját és Európa védelmének megerősítését is biztosítanánk
– jelentette ki Smihal.
Újabb orosz vadászgépet lőttek ki
A tengerbe zuhant egy orosz katonai repülőgép csütörtökön a krími Szevasztopol kikötőjénél – közölte az oroszok által megszállt térség kormányzója a Reuters hírügynökséggel. A hírek szerint a saját légvédelmi rendszerűk lőtte le újabb orosz gépet. A hatóságok szerint a pilóta biztonságosan katapultált, és a mentők felvették. A polgári célpontok nem sérültek meg – mondta Mihail Razvojajev, Szevasztopol kormányzója.
A regionális közlekedési osztály közölte, hogy a térségben ideiglenesen szünetel a tengeri személyszállítás. Korábban az orosz Telegram csatornák bejelentették, hogy Szevasztopol közelében lezuhant egy orosz Szu-35-ös vadászrepülőgép. A videót közzétevő viszont Szu-27-es gépről számol be. A későbbiekben a többi sajtótermék is javította a gép típusát, a lezuhant gép tehát egy Szu-27-es, amelynek előállítási költsége a becslések szerint 20 millió dollár és szerződéstől függően 35–50 millió dollár közötti áron szokták eladni.
Kijev elvárja Lengyelországtól, hogy beengedjék az ukrán gabonát
Lengyelországba utazott az ukrán miniszterelnök, Denis Smihalt, hogy Donald Tuskkal tárgyaljon az ukrán mezőgazdasági termékek importjáról. A felháborodott lengyel gazdák már hónapok óta blokkolják a határátkelőket a piacukat elárasztó ukrán agrártermékek miatt. Lengyelország Kijev egyik legfontosabb szövetségese az oroszok ellen vívott háborúban, azonban a gazdasági viták megrontották a viszonyt a két ország között. A vezetők arra törekednek, hogy megoldást találjanak ezekre a nehézségekre – írta meg a Guardian.
Kijev már többször szorgalmazta az uniós vezetőknél, hogy találjanak megoldást a határátkelőket leállító gazdákra, mivel az oroszok elleni háborúhoz Ukrajnának szüksége van arra, hogy a mezőgazdasági termékeit értékesíteni tudja. Arra is hivatkoztak, hogy a forgalom megakadása a határon a fegyverszállítmányokat is lelassítja, ami katasztrofális eredményekhez vezethet.
Irányított légibombákkal pusztítottak Harkivban az oroszok
Egy civil meghalt és 19-en megsebesültek, köztük négy gyermek az északkelet-ukrajnai Harkiv városára mért szerdai orosz légicsapás következtében – közölték helyi tisztségviselők csütörtökön. Szerhij Bolvinov, Ukrajna második legnagyobb városának egyik rendőrségi vezetője a Telegramon azt írta, hogy a háború kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy Oroszország irányított légibombákat vetett be Harkivban.
Volodimir Timosko harkivi rendőrparancsnok szerint
UMPB D-30 típusú fegyverről lehet szó, amely a légibomba és rakéta keveréke.
A megyeszékhely 14 épületét találat érte, a nagyváros sürgősségi sebészeti intézete is megrongálódott.
Harkiv megye ügyészsége azt közölte, hogy egy 12 éves gyerek meghalt a Harkivtól délkeletre fekvő Borova városára mért orosz tüzérségi csapásban.
A Moszkva melletti terrortámadás előtt egy hónappal már tudhattak részleteket a Kremlben
Moszkva legalább egy hónappal korábban tudott a Moszkva melletti településen tervezett támadás előkészületeiről, és azt is tudta, honnan érkeznek a fegyveres csoportok, és mely országokon keresztül utaznak Oroszországba – kommentálta Kirillo Budanov védelmi miniszter, korábbi ukrán hírszerzési vezető a Crocus koncertteremben történt terrortámadást. "Bár ez az ellenség(utalt az oroszokra - a szerk.), elvileg nem helyeslem a civilek elleni terrorcselekményeket" - mondta Budanov. Ostobaságnak nevezte az orosz hatóságok azon vádjait, hogy Ukrajna részt vett a terrortámadásban.
Véleménye szerint több lehetőséges magyarázata is van annak, hogy miért engedték mindezt megtörténni. Az első a náluk, vagyis az oroszoknál megszokott módon a „tornyok” küzdelme, vagyis a belső harc több magas rangú tisztviselő eltávolításáért. Egy másik lehetőség az, hogy valójában alábecsülték a történések, a tervezett támadás mértékét. Úgy gondolták, hogy inkább helyi szintű kisebb támadás lesz, és mindenért Ukrajnát akarták hibáztatni - tette hozzá az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint.
Egyre nő az Oroszországból távozó nyugati cégek vesztesége
A nyugati cégek több mint 107 milliárd dollár veszítettek a kivonulással Oroszországból az ukrajnai invázió kezdete óta. A veszteség ráadásul folyamatosan nő, egyharmadával magasabb most, mint a tavaly augusztusban volt.
A Reuters nyilvános vállalati adatok alapján készít rendszeres elemzést arról, hogy mibe kerül a külföldi vállalatok exodusa, ami a háború kirobbanása után kezdődött, de az idő előrehaladtával egyre nehezebbé és költségesebbé válik az érintett vállalatok számára.
Vlagyimir Putyin elnök ráadásul a friss választási győzelme után várhatóan megpróbál még jobban elzárkózni a Nyugattól, további külföldi cég oroszországi vagyonát kobozza majd el, nyilatkozta a hírügynökségnek Ian Massey, a brit S-RM kockázatelemző és tanácsadó cég elemzője.
Meglepő katonai szövetségest talált Oroszország
Oroszország és Mianmar fegyveres erői több mint ötven esemény megtartását tervezik a kétoldalú katonai együttműködés keretében az idei évben – közölte Alekszandr Fomin orosz védelmiminiszter-helyettes a RIA Novosztyi orosz hírügynökség csütörtöki jelentése szerint.
Szilárd alapokkal rendelkezünk az orosz és a mianmari fegyveres erők közötti kapcsolatok további fejlesztéséhez. Idén több mint ötven eseményt tervezünk a kétoldalú katonai együttműködés keretében, beleértve a fegyveres erők haderőnemei főparancsnokainak kölcsönös látogatásait, valamint a közös műveleti és harci kiképzési projekteket
– magyarázta Alekszandr Fomin.
Az orosz tisztségviselő Min Aung Hlainggal, a mianmari Állami Közigazgatási Tanács elnökével, miniszterelnökkel, a fegyveres erők főparancsnokával folytatott megbeszéléseket.
Putyin tiszta vizet öntött a pohárba: Oroszország nem támadja meg a NATO-t
Oroszországnak nincsenek tervei egyetlen NATO-ország ellen sem, nem fogja megtámadni Lengyelországot, a balti államokat vagy Csehországot, de ha a Nyugat F-16-os vadászgépeket szállít Ukrajnába, akkor azokat az orosz erők le fogják lőni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő szerdán késő este.
A politikus az orosz légierő pilótáihoz szólva hangsúlyozta: az Egyesült Államok vezette katonai szövetség a Szovjetunió 1991-es bukása óta keleti irányban terjeszkedett Oroszország felé, de Moszkva nem tervezi, hogy megtámadjon egy NATO-államot.
Nincsenek agresszív szándékaink ezekkel az országokkal szemben
– hangsúlyozta Putyin a Kreml által csütörtökön közzétett átirat szerint.
