Még csak éppen elkezdte reneszánszát élni a nukleáris ipar a csernobili katasztrófa miatt kialakult globális, több évtizedes elutasítás után, újabb, az atomerőművek létesítése ellen ható folyamatok kerülnek a középpontba. Egyfelől a magas beruházási költségek is a nukleáris energia terjedése ellen hatnak, főként egy olyan időszakban, amikor lejtmenetben van az áram ára. Emellett az instabil geopolitikai helyzet is ellehetetlenítheti a nukleárisenergia-termelők létesítését.
Végveszélyben a finanszírozás
Ahhoz, hogy 2050-re a mostani szint háromszorosára növeljék a nukleáris energia részarányát, 5 ezermilliárd dollár befektetésre lenne szükség
– korántsem biztos, hogy ezt a hihetetlen összeget előteremtik a bankok – írja a Bloomberg. Emellett a George Washington Egyetem kutatói szerint a geopolitikai kockázatok önmagukban lehetetlenné tesznek ekkora beruházásokat. Nem valószínű, hogy a nukleáris terrorizmus, szabotázsakciók, fegyverkezés nélkül szaporodhatnak gombamód az atomerőművek – mondta Sharon Squassoni, az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt diplomatája, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette, a szükséges kibocsátáscsökkentés megvalósítása során a nemzetbiztonsági kockázatokat is figyelembe kell venni.
Nagyjából évente 30 reaktort, azaz 800 gigawattnyi többletkapacitást kell üzembe állítani az elkövetkező 25 évben a célok eléréséhez. Míg Kínában és Oroszországban gőzerővel építenek, addig sok nyugati ország leállította és elhalasztotta a beruházásokat.
Még dobogó szíve közepébe kapott találatot a Szovjetunió 38 éve |
Minireaktorok – az igazi veszély
Jelenleg több mint 80 modulárisreaktor-terv van versenyben egymással, mindegyiket úgy alkották meg, hogy
akár egymástól távol is üzemelhessenek a hagyományos blokk harmadát-negyedét termelő egységek.
Kisebb méretük miatt tehát több ezer üzemet kell telepíteni, távoli helyekre.
Az SMR-ek elterjedése többféleképpen növelheti a kockázatokat, a minireaktorok építése iránt 54 ország érdeklődik, többségük politikailag instabil
– hangsúlyozta Squassoni.
De mi történhet?
A legegyértelműbb veszély, hogy a harcoló felek egymás nukleáris létesítményeit veszik célba, találják el. Így tett Oroszország is, amikor rakétazáport zúdított a zaporizzsjai atomerőműre, vagy amikor Izrael fontolóra vette, hogy szétveri az iráni urándúsító üzemeket.
A kockázatokról Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője azt mondta, inkább a nukleáris létesítmények támadására felszólító vezetőket kellene felelősségre vonni, mintsem elítélni egy technológiát.
