Nem egyszerűsödött az európai atomerőművek helyzete annak ellenére sem, hogy nemrég zöld utat kapott Brüsszeltől a nukleáris energia, azaz
a döntéshozók belátták, hogy eddigi törekvéseik ellenére nem valósulhatnak meg a klímacélok nukleáris energia nélkül.
Ennek egyenes következménye az is lehetne, hogy felpörögnek a projektek, és gyorsan elvégzik az erőművek szükséges karbantartását – írja a Bloomberg.
Ugyanakkor az évek alatt kiépített, jelentős megújulókapacitás aláássa az atomerőművek kiegyensúlyozott működését is.
A fosszilis energiahordozó elhagyása változatlanul sürgős, ugyanakkor a megújulók bőséges termelés miatt az áramárak zuhanása megnehezíti az atomerőművek működtetését.
Hogyan tovább?
Egyértelmű választ a feltett kérdésre senki sem tud adni, de annyi szinte biztos, hogy nehéz idők előtt áll a nukleáris ipar, miközben mindenki tudja, hogy elengedhetetlen szükség van rá.
Az energiakereslet még nem állt teljesen helyre az óta, a spórolás változatlan, és a fejlesztések akár tartósan is csökkenthetik az energiaigényt.
A régió szél- és naperőművei minden eddiginél több energiát termelnek, és esetenként elegendő az általuk a hálózatba juttatott energia mennyisége is, azaz korlátozni kell az atomerőművek teljesítményét.
A jelenlegi áramárak mellett a hagyományos alapterhelésű erőművek nehéz helyzetbe kerülnek, miközben égető szükség van rájuk kedvezőtlen időjárás, azaz szélcsend és tartós felhősödés esetén. De a nagy szárazság vagy éppen a túlzott hőség is csökkenti a megújulók teljesítményét
– mondta Sigurd Pedersen Lie, az oslói StormGeo Nena A/S vezető elemzője.
Atomreneszánsz jöhet, botlásokkal
A reaktorok tehát harapófogóba kerültek, miközben a nagy nukleáriserőmű-parkkal rendelkező Franciaország vagy az Egyesült Királyság új egységek kiépítésébe fogott, miután a nukleáris technológia is a támogatott kategóriába került.
Tavaly év végén Dubajban, az ENSZ klímakonferenciáján több mint húsz nemzet, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, Japán és Dél-Korea is, hitet tett amellett, hogy az évszázad közepére megháromszorozzák az atomenergia-kapacitást.
Az Electricite de France atomerőműparkját csak most állítja ismét üzembe az évekig tartó felújítások után, ugyanakkor már csökkentenie kellett a teljesítményt, illetve bizonyos reaktorokat egyelőre üzembe sem helyez a megújuló kapacitások magas, illetve az árak alacsony szintje miatt.
Az EDF még a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis reaktorait bizonyos fokú rugalmassággal tervezték, azaz teljesítményük viszonylag könnyen állítható.
Cédric Lewandowski, a társaság atom- és hőtermelésért felelős vezetője szenátusi meghallgatásán azt mondta:
Legjobban a reaktorok teljes leállításától félünk, ugyanis újraindítani igen bonyolult és költséges őket.
Ha gyakran kell reaktorokat leállítani, akkor meg kell vizsgálni azt is, hogy valóban szükség van-e rájuk – tette hozzá. Ugyan az EDF nem nyilatkozott az árakról, de iparági szakértők szerint az EDF-nek 22 eurós megawattóránkénti ár szükséges ahhoz, hogy gazdaságosan működjön, azaz a mostani, 10 euró alatti árak időszakában egyértelműen veszteségesen működik a a francia cég.
Nemcsak az atomenergia
Összességében azonban nemcsak az atomerőművek csökkenthetik kapacitásukat. A németországi szénerőművekben is valószínűleg éppen csak pislákolni fog a tűz, ami azért is borítékolható, mert a gázerőművek az energiahordozó árának mélyrepülése következtében olcsóbban is üzemeltethetők, és a teljesítményük igen könnyen állítható.
Vízenergia is bőven van,
ugyanis az enyhe, esős tél után a víztárolókat ki kell üríteni, hogy legyen helye a hegyekben olvadó hónak. Természetesen közben a víz meghajtja a turbinákat, amelyek szintén áramot termelnek.
Az célja, hogy az évtized végére az energiamixben 42,5 százalékos súllyal szerepeljenek a megújulók. Ez az utolsó pár hét trendjét figyelembe véve nem is okoz majd nehézséget. Más kérdés azonban, hogy mi a helyzet késő ősszel és télen, amikor a napsütéses órák száma és a nap állásszöge mélyponton van, és az átlagos szélerő is gyengébb. Nyilvánvaló, hogy – még ha átmenetileg veszteségesek is – elengedhetetlen szükség van a nukleáris energiára, ami évtizedek után végre zöld utat is kapott nemrég Brüsszeltől.
A szénerőművek más lapra tartoznak.
Emlékezetes, hogy Németország – pontosan az atomellenesség miatt – leszerelte nukleáris erőműveit, így 2022 őszen, az energiaválság időszakában csak matuzsálemi szénerőműveit tudta ismét befűteni. Ezek azonban környezetszennyezők, így a fosszilis energiatermelők teljes leállítása egyértelmű előrelépés.
Napkeleti felívelés
Merőben más a helyzet Japánban, ugyanis a szigetországnak felül kell vizsgálnia energiastratégiáját, ha el akarja érni 2050-re kitűzött energiacéljait. Ami biztos, hogy új atomerőműblokkokat kell üzembe állítania.
Szaszaki Tosiharu, a főbb közműveket képviselő japán villamosenergia-ipari vállalatok szövetségének alelnöke szerint konszenzus van arról, hogy szükség van az atomenergiára, a probléma a mennyiséggel van, ugyanis az adatközpontok egységes beüzemelése folyamatosan növeli az energiaigényt.
A versenyképességet pedig csak a nukleáris energia használatával lehet megőrizni.
A kormány egyelőre kivár. Kisida Fumio miniszterelnök támogatja az üresjáratban lévő japán reaktorok újraindítását, de még nem jelentett be atomerőműépítés-ösztönző programokat. Japán jelenlegi célkitűzése az, hogy 2030-ra az atomenergia az energiamix 22 százalékát tegye ki a mostani 10 százalék után.
