Az eredetileg 723 milliárd eurót tartalmazó, koronavírus utáni helyreállítási alapból az Európai Bizottság csak a pénzek harmadát osztotta szét a tagállamok között, amelyek a közelgő határidők miatt azt követelik Brüsszeltől, hogy tartsa be ígéreteit, és támogassa a blokk gazdasági fellendülését. A projekt határideje ugyanis vészesen közeledik – írta a Politico.
Az alap, hivatalos nevén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), az válasza volt a koronavírus-járvány idején bekövetkezett gazdasági visszaesésre, amely a kontinens legtöbb országában katasztrofális károkat okozott.
A tagállamok támogatásokon és kölcsönökön keresztül jelentős összegekhez juthatnak, amelyeket a gazdaság ellenálló képességének megerősítésére, zöld- és digitális reformok bevezetésére, valamint a külföldi befektetések fellendítésére használhatnak fel – legalábbis papíron.
Valójában azonban a projekt a brüsszeli bürokrácia mocsarába süllyedt, a tagállamok nem kapnak pénzt, az RRF pedig 2026-ban lejár.
Az uniós országok emiatt most az Európai Bizottsághoz fordultak, hogy csökkentsék az akadályokat az igénylési folyamatban, amelynek szigora inkább egy könyvvizsgálatra hasonlít, mint egy EU-s támogatási kezdeményezésre, és jelenleg sokak számára nem éri meg a belefektetett időt és erőforrásokat.
A folyamat annyira lassú és nehéz, hogy a testületnek egyszer már csökkentenie kellett a rendelkezésre álló összeget – az eredeti 723 milliárdról 648 milliárd euróra –, mivel a tagállamok nem tudtak időben kérelmeket benyújtani arra az első támogatási csomagra, amely 2023 végén lejárt.
Olyan likas az EU helyreállítási alapja, mint az ementáli, még a teljesítménye se mérhetőRengeteg pénzt költ az unió, és azt is lehet tudni, hogy mire, csak azt nem, hogy a célok teljesülnek-e. |
Amikor az EU 2021-ben létrehozta az RRF-et, megdöntötte a blokk egyik régóta fennálló tabuját, miszerint az országok közösen vesznek fel pénzt az adósságpiacokon. Az egyedülálló konstrukció azt jelenti, hogy ahelyett, hogy eurómilliárdok maradnának felhasználatlanul, ha a 2026 végi lejárati időpontig nem igényelnek forrásokat, a blokk egyszerűen nem vesz fel hitelt a pénzből.
Emiatt a bizottság eddig mindössze 225 milliárd eurót szabadított fel. S bár ez jó hír lehet az óvatosabban költekező országoknak, akik inkább az adósságcsökkentésre fókuszálnának, a veszélyeztetett tagállamok sem jutnak pénzhez.
Spanyolország, amelynek Olaszország után a második legnagyobb kedvezményezettnek kellene lennie,
eddig mindössze 340 millió eurót kapott kölcsönök formájában, ami a 2021-re előirányzott 83 milliárd eurónak csak apró töredéke.
A projekt egyik legfontosabb követelménye egy helyreállítási terv benyújtása volt, a bizottság pedig sokáig arra hivatkozott, hogy a kimaradó tagállamok ezt elmulasztották. Valójában azonban az igénylők ezt már régen teljesítették, csak a lebonyolításért felelős bürokraták egyszerűen belefulladtak a papírmunkába.
Politikai fegyver
A szűk keresztmetszet egyik fő oka az, hogy a bizottság az alapot eszköznek tekinti ahhoz, hogy rákényszerítse a tagállamokat egy sor olyan kérdés – többek között a nyugdíjak és a demokratikus normák – reformjára, amelyeket az elmúlt években sokan elhanyagoltak.
A kormányok számára addig nem szabadítják fel a pénzeket, amíg ezeket a „mérföldköveket” nem teljesítik, ám a bürokrácia és a magas szigor mellett ezeket lehetetlen időben teljesíteni.
Brüsszel időnként túlságosan pedáns, és alig volt a tervünkben olyan pont, amelybe nem kötöttek bele. S mire a »hiányosságokat« kijavítottuk, már ki is estünk az első körből
– mondta Atanasz Pekanov, egy volt bolgár kormánytisztviselő, aki szorosan részt vett országa gazdaságélénkítési tervének kidolgozásában. Szerinte sürgős reformokra van szükség, a bizottságnak pedig csökkentenie kell a kritikáját az igénylőkkel szemben.
A hivatalos tervek szerint 2024 végéig a pénzek 54 százalékát utalnák ki, ám az eddig elfogadott támogatásokat alapul véve még ezt a szintet sem fogják tudni elérni. Nem meglepő, hogy sok tagállam saját megoldásokat keres a gazdaságuk megerősítésére, mivel így legalább van választási lehetőségük: népszerűtlen belföldi reformokért évekig várnak a pénzekre, amelyeket később a bizottságnak kell visszafizetni; vagy maguk egyeznek meg pénzintézetekkel a hitelekről, akár még alacsonyabb költségekkel és gyors átutalással.
Az eltitkolt valósága: nem a magyar kormány, hanem Brüsszel van óriási bajbanAz Európai Bizottsággal való megállapodást sokszor úgy állítják be, mintha azon a magyar gazdaság életképessége múlna. Közben a többi tagállamnak már hiába engedélyezték a kifizetéseket, mégsem érkeznek meg a források. |
