Jelentős hiányosságok vannak az által létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) vagy más néven Európai Helyreállítási Alap nyomonkövetési rendszerében, amely alkalmatlan az általános teljesítmény mérésére – derül ki az Európai Számvevőszék új jelentéséből.
Noha a jelenlegi rendszer azt meg tudja vizsgálni, hogy milyen eredményeket értek el a tagállamok a finanszírozásért meghozott reformok, valamint a beruházások terén, arra nem alkalmas, hogy az RRF céljainak teljesülését értékelje. A 723 milliárd eurós alap – ebből 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 385 milliárd euró kedvezményes – célja a tagállami reformok és beruházások finanszírozása, például a munkaerőpiacok vagy a természetvédelem terén.
Azonban szemben más uniós pénzekkel, az Európai Bizottság ebben az esetben nem a tényleges költségek, hanem a reformok és a beruházások terén elért mérföldkövek és célértékek alapján biztosítja a forrást a hat szakpolitikai pillér alá tartozó tervekre.
Ivana Maletic, a jelentésért felelős számvevőszéki tag hangsúlyozta, hogy az RRF minden eddiginél több pénzt biztosít a tagállamoknak, ám csupán a vállalások előrehaladását lehet mérni, azok tényleges teljesítményét nem. A teljesítmény értékelése ugyanis a következő elemekből áll: mérföldkövek és célértékek, a tagállamok által a reformok és beruházások terén tett előrelépések megállapítására; valamint 14 előre meghatározott közös mutató, az RRF célkitűzéseinek megvalósítása terén elért siker nyomon követésére.
Az Európai Számvevőszék szerint azonban mindez nem elegendő az általános teljesítmény értékeléséhez, ugyanis az csak a végrehajtás előrehaladását (pl. jogszabályok elfogadása, projektek kiválasztása vagy szerződések aláírása), valamint a finanszírozás célját (pl. a képzésben részt vevő személyek, a felújított négyzetméterek vagy a beszerzett elektromos járművek száma) méri, de az eredményeket (pl. a foglalkoztatottak száma, az energiafogyasztás terén elért megtakarítások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése) nem.
Ráadásul az eredményeket a közös mutatók zöme sem méri, sőt azok sokszor arról sem nyújtanak információt, hogy projektek hogyan segítik az RRF céljainak megvalósítását.
A probléma az, hogy a reformokat és beruházásokat nem lehet egyetlen mutatóhoz sem kapcsolni, miközben a meglévő közös mutatók sokszor csak részben fedik le a célokat, így például egyetlen mutató sem terjed ki olyan területekre, mint a jogállamiság, a pénzügyi ágazat vagy az adózás.
A számvevőszék szerint ugyanakkor a mérföldkövek és célértékek terén a bizottság és a tagállamok rendelkeznek megfelelő minőségbiztosítási rendszerekkel, ám itt is tártak fel hiányosságokat a számvevők, így továbbra is fennállnak adatmegbízhatósági kockázatok, különösen a támogatások végső kedvezményezetteit illetően.
A jelentés szerint a bizottság online elérhető RRF-eredménytáblája ugyan felhasználóbarát, ám kissé félrevezetően mutatja be az alap eredményeit. További probléma, hogy mivel a bizottság nem gyűjt adatokat a források tagállami felhasználásáról, a beszámolás csupán becsléseken alapul. Ezért a számvevőszék arra kéri az EB-t, hogy javítsa az RRF beszámolását az adatok gyűjtésével, valamint dolgozzon ki teljes körű teljesítménymonitoring- rendszert a jövőbeli nem költségalapú finanszírozási eszközök számára.
