Több lengyel és balti biztonságpolitikai szakértő szerint Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, már eldöntötte, hogy Ukrajna után a NATO-t is megtámadja – erről írt címlapanyagában a német Bild, folytatva az orosz fenyegetésről szóló terjedelmes cikkáramát. A Világgazdaság megkérdezte a témában Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársát. A szakértő eltérően látja a helyzetet.
Oroszország megtámadhatja a NATO-t?
„Rövid távon ez nem reális opció, mivel a NATO-nak kellő elrettentő ereje van mind a hagyományos, mind a nukleáris erők tekintetében” – magyarázta a a szakértő, aki ugyanakkor azt gondolja, hogy
annak bizonyítására, hogy az nem egy egységes szövetség. A biztonság- és védelempolitikai szakértő erre csak úgy lát lehetőséget, ha az orosz-ukrán háború legalább négy évig elhúzódik, közben pedig az Egyesült Államok kihátrál a kollektív védelemből és így a szövetségesek egységes fellépése megkérdőjeleződik.
Ha a NATO gyengének és megosztottnak látszik a következő 4-5 évben, mert Amerika például elfordul Európától, akkor fordulhat elő kis eséllyel elvileg, hogy Oroszországnak vonzóvá válhatnak a közép-kelet-európai államok. Ez a „legszélsőségesebb negatív forgatókönyv”, amihez egy szélsőséges Donald Trump-elnökség és kelet-ázsiai felbolydulás is szükséges.
Ha előáll ez az elméleti helyzet és az oroszok támadást indítanak mondjuk egy kis balti állam kritikus infrastruktúrája ellen, akkor a NATO-nak egységesen kellene arra válaszolnia. Ha az amerikaiak kihátrálnak és nem lesz közös fellépés a védelemre, Oroszország akkor választhatja az eszkalációt. Ez alatt arra kell gondolni, hogy feltüzeli a balti államok orosz kisebbségeit, etnikai provokációt hajt végre, amire hivatkozva elindíthat egy katonai beavatkozást.
Csiki Varga Tamás elmondta, hogy
szövetségesi segítség nélkül még a leharcolt orosz haderőnek sem jelent nehéz feladatot bekebelezni Észtországot, Lettországot és Litvániát.
Ha azonban Európa a kis országok mögött áll, akkor Oroszországnak már nem éri meg támadni.
A biztonság- és védelempolitika szakértő szerint nem elképzelhetetlen ez a forgatókönyv az ukrajnai háborút követő 2-3 évben, ugyanakkor sokkal valószínűbbnek tartja, hogy Oroszország először inkább Moldovát veszi célba, mert az nem NATO-tagország. A továbbiak pedig attól függenek, hogy a Nyugat mekkora egységet mutat.
Kulcskérdés, hogy Amerika mit lép
Az amerikaiak első számú ellenfele hosszú távon Kína, amely még csak gazdasági és politikai kihívást jelent. A következő egy-két évtizedben azonban ez katonai színtérre is átterjedhet a kelet-ázsiai térség átformálásáért folytatott harcban. Emiatt az Egyesült Államok az európai jelenlétét csökkenteni akarja.
Az amerikaiak rövid távú érdeke azonban pont ellentétes: az orosz–ukrán háború következtében a transzatlanti biztonság érdekében növelte katonai jelenlétét Európában.
Csiki Varga Tamás nem tartja elképzelhetőnek, hogy az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból, ugyanis ehhez az elnökön kívül a kongresszusnak minősített többséggel – azaz republikánus és demokrata támogatással is – áldását kell adnia. Az amerikai elnök azonban kiüresítheti a katonai szövetségben a részvételt, például nem nevez ki parancsnokokat és a hadseregét nem küldi közös hadgyakorlatokra.
Az észt fegyveres erők parancsnoka szerint az NATO-tagországoknak a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára kellene emelniük a védelmi költségvetésüket. A magyar szakértő nem osztja ezt az álláspontot, szerinte nem reális a védelmi költések ekkora mértékű megnövelése, mert az a pénz máshonnan nagyon hiányozna.
Csiki Varga Tamás kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin egyre inkább egzisztenciális konfliktusként tekint az ukrajnai háborúra, amit egyre inkább Oroszország és a Nyugat között lát.
Tehát ebben a felfogásban Ukrajna csak egy állomása lehet ennek a létért folytatott harcnak.
Az, hogy melyik ország mikorra számít háborúra, nagyban függ az Oroszországhoz viszonyított földrajzi helyzetétől. A lengyelek attól tartanak, hogy akár 3-5 éven belül kitörhet háború a területükön, a skandinávok 5-6 évre, a németek 7-8 évre, míg a franciák 10 évre teszik ezt az időpontot.
Lesz összetűzés Oroszország és Európa között?
A szakértő szerint a katonai konfrontációnak kicsi az esélye, sőt a Világgazdaságnak úgy értékelte, hogy nem lesz háború három éven belül. Ezzel együtt sem ülhetünk ugyanakkor ölbe tett kézzel. A védelmi képességek felfejlesztése 10-15 évet vesz igénybe. Azaz hiába kicsi jelenleg arra az esély, hogy három év múlva háború lesz, a felkészülést erre az eshetőségre időben meg kell kezdeni.
Amit Európa eddig mutatott, az a totális töketlenkedés.
Ha folytatódik az, ami eddig volt, azaz a populista kormányok virágzása és szélsőségesek hatalom közelbe kerülése, akkor az megosztottsága növekedhet – magyarázta Csiki Varga Tamás, és emlékeztetett arra, hogy az orosz politikai szándék és katonai képesség már megvan a támadásra, Oroszország árgus szemekkel figyeli, milyen repedések keletkeznek a nyugati szövetségesek között.
Háborús lázban ég Németország, a Bild szerint Putyin már eldöntötte, hogy támadVezető katonai és biztonságpolitikai szakértők szerint az orosz elnök Ukrajna legyőzése után azonnal továbbküldi csapatait Európa nyugatibb részébe, megtámadva a NATO-t. Putyin lehetséges támadása miatt kardinális kérdés az európai védelem megerősítése: a védelmi költségvetés kibővítése és a fegyverkezés. |
