Megtalálták az utat a kínai autók az észak-amerikai kontinensre, gyakorlatilag elárasztják Mexikót a versenytársaknál jóval olcsóbban kínált járművekkel. A Bloomberg konkrét példán mutatta be a különbséget.
Az Anhui Jianghuai Automobile Group által kínált JAC Frison T8 pickup 468 ezer pesóba kerül (egy peso 20,2 forint), ami mintegy 27 317 dollárnak felel meg – ez tízezer dollárral olcsóbb, mint a Chevrolet, a Ford és a Toyota hasonló modelljei. Ráadásul tágas a belső tér, az autó kiválóan felszerelt, bőrülésekkel, érintőképernyős HD-val és öt év garanciával.
„Összességében minden kínai márka fejlettebb technológiát kínál alacsonyabb árért” – foglalta össze a hírügynökségnek az autót vásárló Jorge Ramirez Robledo, akinek ez már a második kínai autója, korábban már a Ford teherautóját is lecserélte a SAIC egyik modelljére.
Nem ő az egyetlen, akit elcsábítottak a kínaiak: tavaly Mexikó lett a kínai gyártmányú autók első számú importőre, és idén is éppen csak megelőzi Oroszország, ahonnan az ukrajnai háború miatt kivonultak a nyugati cégek, gyakorlatilag ezüsttálcán kínálva fel a piacot Pekingnek.
Az év első tíz hónapjában az összes Mexikóban eladott autó majdnem 20 százaléka volt kínai, gyorsabban találnak gazdára, mint a bármely más országban gyártott modellek – beleértve a hazai összeszerelésűeket is.
A mexikói kereskedők szövetségének (AMDA) adatai szerint október végéig 51 százalékkal, 212 169 darabra nőtt az eladott kínai autók száma – a többi külföldi gyártó ennek még a felével sem büszkélkedhet. Bár szinte mindegyik benzines, a trend azt mutatja, hogy Kínának sikerült megvetnie a lábát a kontinens északi részén, és felveszi a harcot az autópiacon meglévő amerikai hegemóniával.
A Mexikóban elért eredmény különösen sokatmondó, ha figyelembe vesszük, hogy 2016-ban még szinte lehetetlen volt kínai autót látni az ország útjain. Most már féltucatnyi márka közül választhatnak az ország bármelyik nagyvárosában, a BYD modelljei közül már a Liverpool áruházlánc egyes boltjaiban is válogathatnak.
A mexikóiak számára nagyon fontos, hogy a kínai autók olcsóbbak a konkurenciánál, „mivel ők nem jutnak olyan könnyen hitelhez, mint az amerikaiak”, hangsúlyozta David Barrera, a Banco BASE üzletfejlesztési igazgatója; a cég ügyfelei között vannak kínai autóalkatrész- és járműgyártók is.
Kína ráadásul egyre nagyobb gondot fordít a gyártás minőségére.
Már nem ijeszt meg bennünket, ha egy termék Kínában készült. Minden más csúcstechnológiai termék is Kínában készül, mint például az iPhone-ok
– emlékeztetett Carlos Alvarado, a külföldi befektetőknek tanácsot adó Grupo Prodensa alelnöke.
A kínai előretörésben más tényezők is segítettek. Egyrészt az, hogy a hazai fogyasztók egyre inkább az elektromos autókat (EV) keresik, így a gyártók eladhatják külföldön a fölöslegessé vált robbanómotoros modelleket. Másrészt pedig az, hogy a koronavírus-járvány utáni ellátási problémák zavarokat okoztak más gyártók termelésében, és felpörgették az árakat, így van kereslet a megfizethetőbb termékek iránt. A kínai vállalatok több mint 3,38 millió járművet exportáltak az idei első kilenc hónapban, ami éves szinten 60 százalékos növekedés.
Az persze még kérdéses, mennyire lesz tartós ez a kínai siker, hiszen
az amerikai gyártók kihasználják az EV-k észak-amerikai gyártásához nyújtott adókedvezményeket.
A Ford, a General Motors és a Stellantis is bejelentette, hogy növeli a mexikói kapacitását, a Tesla pedig megagyárat épít Nuevo Leonban.
A kínai gyártók azonban nem akarnak kimaradni. A JAC is bejelentette, hogy bővíti a Carlos Slim mexikói milliárdos tulajdonában lévő Giant Motorsszal közösen üzemeltetett összeszerelő üzemét Hidalgóban, és az elmúlt években féltucatnyi másik kínai cég is érdeklődést mutatott a gyáralapítás iránt.
Bár kínai cég autókat még nem exportál Mexikóból az Egyesült Államokba, alkatrészeket azonban már igen. A személyautókba és nehézgépekbe hűtőberendezéseket, akkumulátoros fűtőberendezéseket, hűtőmodulokat, fűtőberendezéseket és radiátorokat gyártó Zhejiang Yinlun Machinery idén kezdte meg a gyártást Nuevo Leonban, és többek között ellátja a General Motorst, a Volvót és a Teslát is.
Az amerikai fogyasztóink nagyon örülnek, hogy van gyárunk itt, Mexikóban az Egyesült Államok és Kína közötti problémák és a távolság miatt is, mivel Mexikó sokkal közelebb van
– hangsúlyozta Tava Csu, a Yinlun projektigazgatója. Az üzem mindössze kétórányira van a mexikói–amerikai határtól.
A cég egy harmadik gyár építését is fontolgatja, ráadásul helyi alapanyag-beszállítókat is keres, hogy kihasználja a washingtoni ösztönzőket – most az alapanyagok 80 százalékát még otthonról szerzi be. Már önmagában azzal megússza a még Donald Trump által kivetett 25 százalékos vámokat, hogy Mexikóban gyárt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.