Nagyot fordult a világ egy év alatt – ezt is könnyedén ki lehet jelenteni, ha a mostani, és az egy évvel ezelőtti gázpiaci reakciókat, hangulatot nézzük. Bizonyára sokan emlékeznek a tavalyi őszre, amikor a félelem uralta az energiapiacot, és az európai kormányok szó szerint bármilyen árat hajlandóak voltak akár egyetlen palack gázért is kifizetni – pótolandó az orosz gázt. Persze a politikának és az európai lakosságnak szerencséje is volt, ugyanis szokatlanul enyhe időjárás köszöntött be 2022 őszén, és sokáig nyoma sem volt fagynak, illetve a tél közeledtét is az adventi vásárok megnyitásából lehetett csak érzékelni.
Ellátásbiztonság, spórolás, energiahatékonyság
– soha nem használta a lakosság ennyiszer ezeket a kifejezéseket. Régen látott „spórolási versenyt” hirdettek a német háztartások, a gázszámláikról készült képeket töltöttek fel a közösségi médiába, és komoly elismerésben részesült, aki a legkevesebb nyersanyagot használta fel az adott hónapban. Közben magát a megváltót látták meg a politikusok a cseppfolyós földgázban (LNG), a vezetéken szállított orosz gáz elpárolgása után az Egyesült Államokból, vagy a Közel-Keletről tankereken szállított energiahordozóban, amit a gyorsan összetákolt terminálokon átpréselve újfajta nyersanyaghoz jutott Európa. Azzal együtt, hogy a rendszer üveglábakon állt, és ellátásbiztonságról nem igazán lehetett beszélni, tény, hogy Európa átvészelte az enyhe múlt telet.
Remegés után boldog hógolyózás
Idén azonban más a helyzet. Habár a nyár végén, amikor a hidegebb idő és a fűtési szezon feltűnt a horizonton, némileg emelkedett a holland TTF-gázár, összességében nyugodt a piac, és a novemberi végi, télies idő beköszönte sem okozott áremelkedést, mi több, az elmúlt napokban a megelőző, megawattóránkénti 48 eurós ár egészen 42 euróig csúszott le.
Ebben a helyzetben bátor címet adott energiapiaci összefoglalójának a Reuters. A hírügynökség szerzője ugyanis talán elsőként merte leírni:
Véget ért az európai energiaválság.
A kijelentéssel bizonyára sok szakértő vitatkozna, de az optimista címadásnak bőven van alapja. Ha csak néhány tételt emelünk ki ezek közül: a gáztárolók rekordtöltöttségen vannak, az európai bizottság által előírtnál egy bő hónappal előbb megteltek. A gyors alkalmazkodásra utal az is, hogy az Egyesült Államok gázkészletei is csúcson vannak. Ugyan ez csak az energiahasználat szempontjából örömhír, de a hagyományosan energiaigényes német feldolgozóipar termelése 17 százalékkal esett 2022 eleje óta, és nyoma sincs a fellendülésnek. Fontos látni, hogy a helyzet igen kedvezőtlen a magyar gazdaság szempontjából, ugyanis számos magyar cég, amelyik a német gazdaságban beszállítóként van jelen, inkább a külpiacról érkező rendelések csökkenésére számíthat.
Az Európai Unió 7 legnagyobb fogyasztó országában – Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Belgiumban és Lengyelországban – a teljes gázfelhasználás 13 százalékkal csökkent az idei év első 10 hónapjában a megelőző tízéves szezonális átlaghoz képest.
Ismét fókuszba került a szénalapú energiatermelés – átmenetileg. Miután Kína növelte kitermelését (10 százalékkal), a fosszilis energiahordozó háza tájáról is inkább kedvező hírek érkeznek, azaz nem lőtt ki az ára, és a készletek is bőségesek. Ennél azonban fontosabb a megújulók részarányának növekedése.
Idén minden eddiginél több pénzből fejlesztették a szélerőműveket és a naperőműveket.
Ugyan a magas kamatok, és a globálisan gyengén muzsikáló gazdaságok nem kedveztek a beruházásoknak, a trend egyértelmű, és hosszú távon igen kedvező.
A sok jó hír után egy negatív kijelentés: a Reuters szerint
az energiaválság tartós hozadéka az, hogy Európa a viszonylag olcsó orosz gáz után átállt a jóval drágább LNG-re, ami akár tartósan is visszavetheti a térség versenyképességét.
Ez azonban sokkal inkább egy krónikus probléma, mintsem válság – állapítja meg a Reuters.
Jobbegyenes után fellélegzés a síközpontokban
Tavaly ugyanebben az időszakban sokan támadták a síközpontokat, hogy a pályák előkészítése, a hóágyúzás, a téli turizmus karbonlábnyoma igen jelentős. Ez csak részben igaz, és az is tény, hogy szinte minden síparadicsom gőzerővel kutatja, hogy miképpen csökkenthetné kibocsátását. Ma már szinte alap, hogy minden hegyi hotel, felvonóállomás tetején napelemek vannak. Emellett a síközpontok sokat tettek a helyi közlekedés kibocsátásának, és energiaigényének csökkentése érdekében is.
A tavaly őszre jellemző támadások után azonban
most régen nem látott kedvező szezonkezdet jöhet a hegyekben.
December elején indítja be a legtöbb síparadicsom a lifteket az Alpokban és a Tátrában. A hóágyúzás mellett jelentős mennyiségű természetes hó is támogatja a sikeres első hétvégéket.
Bármerre nézünk, január végét, februárt idéző felvételeket lehet látni, a hóminőség is kecsegtető. Ebben helyzetben pedig ugyan a gazdaságok gyengélkednek, de bizonyára sokaknak megjön a kedve egy szezon eleji csúszásra.
Kirívó példák nyilván vannak, de összességében a síbérleteket nagyjából az infláció mértékével emelték, ami mind Szlovákiában, mind Ausztriában (+5,4 százalék, október, év/év) jelentősen alacsonyabb az idehaza jellemző árindexnél.
De aki nem tervez külföldi utat, akár a Zemplénbe is ellátogathat és gyönyörködhet a bő 20 centiméteres hótakaróban. Örülhetnek az adventi vásározók is: a télies időben bizonyára többen látogatnak ki a rendezvényekre, mint a tavaszt idéző melegben. Itt azonban sajnos nem csak az infláció mértékével megegyező az áremelés, a Vörösmarty téren akár 7000 forintot is ki kell fizetni egy adag töltött káposztáért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.