Európa a lőporgyártás terén főleg Kínára támaszkodik, amivel veszélyeztetheti a kontinens biztonságát – mondta a svéd hadiipari vállalat, a Saab vezérigazgatója, Michael Johansson a Politicónak adott interjújában. Johansson felszólította az európai kormányokat, hogy enyhítsék a környezetvédelmi szabályokat, ami megkönnyítené a cégeknek az alapanyagok és az alkatrészek ellátási láncának diverzifikálását.

Kína szükséges az európai hadiiparhoz
Ha nincsenek kínai beszállítók, nincs európai lőszergyártás sem / Fotó: AFP

A cégvezér szerint az anyagok beszerzéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyek jóváhagyása akár tíz évig is tarthat, ami túl hosszú, és megnehezíti az új beszerzőkkel való szerződést, így pedig lehetetlen leválni Kínáról. A Gripeneket is gyártó Saab vezetője kiemelte cellulóz-nitrátot, de hangsúlyozta, hogy más anyagok esetében is felül kell vizsgálni az ellátási láncokat, például a titánnál és az alumíniumnál. 

Johansson megjegyzései akkor hangzottak el, amikor minden jel arra mutat, hogy az egyre szigorúbb kereskedelmi korlátozásokat léptethet életbe a kínai árukkal szemben, ami akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. Éppen ezért Ursula von der Leyen növelné a Kína ellen irányuló kereskedelmi szigort, az Európai Bizottság elnöke vizsgálatok sorozatát indította el.

Kínai beszállítóktól függ az európai hadiipar

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta meredeken megnőtt a kereslet az európai katonai felszerelésekre, valamint az ezekben használt lőszerekre, miután a nyugati országok először a saját készleteikkel, most pedig a hadiipara finanszírozásával próbálják megsegíteni Kijevet. Ez meglepetésként érte az évtizedek óta szunnyadó ágazatot, amelynek vállalatai most sietve igyekeznek lépést tartani a megnövekedett kereslettel.

A gyártók azonban arra figyelmeztetnek, hogy még a legegyszerűbb alapanyagok szintjén is szűk ellátási láncokkal kell megküzdeniük. A lőgyapotot, más néven cellulóz-nitrátot a tüzérségi lövedékektől a robbanóanyagig számtalan hadiipari termékben használják fel, ráadásul hatalmas mennyiségben, így egy háború idején 

stabil ellátásra van szükség a gyártósorok üzemeléséhez.

Az európai fegyvergyártásban felhasznált lőgyapot 70 százalékát Kínából kell importálni. Peking pedig bármikor úgy dönthet, hogy felfüggeszti a szállítmányokat, ami ellehetetlenítené az európai lőszergyártást. Az alapanyagot ráadásul nemcsak Európa, hanem az Ukrajnával háborúzó Oroszország is vásárolja.

A kínai behozatal nélkül az is kétséges, hogy a blokk képes lenne megvédeni magát, nemhogy felszerelni egy másik országot. A vállalatok figyelmeztetését követően az uniós tisztviselők a problémát egy újabb indoknak nevezték, hogy meg kell erősíteni az európai védelem ellátási láncait, és a blokkon belül el kell indítani az alapanyagok gyártását.

A gyártók már a kezdetektől fogva arra hívták fel a figyelmet, hogy a belföldi termelés megnövelésében nem az üzemek és a fejlesztések száma, hanem az alapanyagok elérhetősége okozza a legnagyobb problémát.

Vaskupola, Dávid Parittyája, Nyíl – drága mulatság a rakétavédelem

Egy Vaskupola elhárító rakéta ára 50 ezer dollár, ilyenek szedték le az ötödébe kerülő iráni drónokat. A szombati iráni támadás elhárítása becslések szerint egymilliárd dollárjába került a zsidó államnak. Izraelnek nemcsak az iráni támadás révén merültek fel azonnali költségei, hanem az akár közvetlenül és közvetve több ezer embert foglalkoztató rakétavédelmi rendszer fenntartása, az energia- és üzemanyag-kiadások is terhelték a hadibüdzsét.