Korszakváltás a magyar légvédelemben – Jön a NASAMS, megy a KUB

Hatalmasat lépett előre a magyar légvédelem a norvég–amerikai NASAMS-3, a rövid és közép-hatótávolságú légvédelmi rendszer legmodernebb változata beszerzésével. Érdemes hangsúlyozni, hogy az egyébként sokoldalú, kiváló rendszer nem véd a ballisztikus rakéták ellen, de eredményesen szedi le az ellenséges harci gépeket, drónokat, cirkáló rakétákat. 

A NASAMS-3 első elemei a hírek szerint már megérkeztek, a hadrendbe állítás legkorábban jövőre várható. Ez a rendszer azért is jó választás, mert nagy fokú integrálási képességei vannak. Azaz a meglévő hazai rendszereket, például a rövid hatótávolságú, teherautóról indítható Mistral rakétákat, vagy a JAS 39-es Gripenek legtöbb levegő-levegő rakétafegyverét integrálni lehet a földi indítású NASAMS rakéta-gerincrendszerbe.

Ugyanis a földi, mobil telepítésű NASAMS rendszer ugyanazt a légvédelmi rakétát használja, az AIM-120-as AMRAAM ER C7/C8-ast (nem olcsó, darabja több mint egymillió dollár), amely a Gripeneken a megnövelt közép-hatótávolságú levegő-levegő rakétafegyvereket alkotja. Magyarország többtucatnyi ilyen rakétafegyvert rendelt az amerikai Defense Security Cooperation Agencytől (DSCA).

Világszerte terjed a trend, hogy költség- és kapacitástakarékossági szempontok alapján az eddigi levegő-levegő rakétákat erősebb hajtómű, vagy egy második, indító-fokozat beiktatásával földi indításúakká is tegyék. Tehát ugyanazt a rakétát használja a harci gép fent a levegőben egy másik repülő/cirkáló rakéta/drón ellen, mint amit a földi bázisú légvédelmi rendszer.

A magyar légvédelmet erősítik a németektől 2021-ben vásárolt IRIS-T levegő-levegő rakéták (darabjuk félmillió dollár körül kóstál), amelyek kompatibilisek a NASAMS-szal. Emellett a NASAMS-mérnökök szerint a Gripenek másik, könnyebb, kis hatótávolságú levegő-levegő rakétája, az AIM-9L Sidewinder X-változata is alkalmazható a norvég–amerikai földi rendszerben. 

Magyarország vásárolt az MBDA-konszern által tervezett-gyártott, a következő generációt jelentő, ultramodern Meteor nagy hatótávolságú (+200km) és igen drága – darabja több mint kétmillió euró – levegő-levegő, ramjet hajtóműves rakétákat is, amelyek felszerelhetőek a JAS 39-esekre. (A Meteorok azonban nem indíthatók a NASAMS rendszerből.)

Lehet spórolni a légvédelmen

Napjaink légvédelmének fogas kérdése a célhoz arányosított védekezés megválasztása. Egy pár száz dolláros drónt nem gazdaságos, noha technikailag lehetséges lelőni egy kétmillió dolláros légvédelmi rakétával, mondjuk egy PATRIOT-tal. Erre való az olcsóbb, csöves légvédelem, a németeknél a hadrendből már kivont, de Ukrajnában jól bevált Gepard 1A2-esek és a magyaroknál a készülő KF41-es Lynx mintájú páncélozott harcjármű megfelelő radarral és gyorstüzelő gépágyúval és rövid hatótávolságú, olcsóbb föld-levegő rakétával felszerelt, tervezés alatt lévő változata. Ez az eszköz hozzájárul a költségtudatos honi légvédelemhez.

Emiatt is a magyar/német rendszer sokkal korszerűbb a 2010-ben a Bundeswehrből kivont Gepardnál. A magyar KF41 Lynx alapú eszközre kerülnek a Rheinmetall tervezésű-gyártású Skyranger távirányított torony a 30 mm-es légvédelmi gépágyúval és a rakétaindító konténerekkel. A magyar mérnökök feladata lesz a tavaly év végén a Rheinmetallal aláírt együttműködési szerződés szerint a Skyranger torony és a KF41-es Lynx alváz integrálásának kidolgozása.

A szerbekhez kerülnek a kiszuperált magyar radarok

Megvan a vevő is, Szerbia Védelmi Minisztériuma a NASAMS operatívvá válásával szükségtelenné váló jelenlegi magyar gerincrendszer, a Szovjetunióban a múlt század hatvanas évei végén rendszeresített 2K12 KUB légvédelmi rakétarendszer radarjaira, a RStON 1S91M légtérellenőrző és tűzvezető radarokra. Ezek még szolgálnak Magyarországon, akkor vonulnak „nyugállományba”, amikor az utódjuk, a NASAMS-ok átveszik a szerepüket. Jelenleg a szerbiai légvédelem alapjait jelentő 250. Légvédelmi Rakétabrigád három légvédelmi rakétatüzér-osztályt tart hadrendben Újvidéken, Kragujevácon és Nisben. 

Felállt egy negyedik osztály (rakétaezred) is kraljevoi állomáshellyel, amely délről, Koszovó felől védené a szerbiai légteret a NATO-erőkkel szemben, írja a Srbija Danas belgrádi médium. A lap információi szerint a magyaroktól megvett radarokkal pótolják az 1999-es, Jugoszlávia elleni légicsapásokban a NATO-harci gépek által indított AGM-88-as HARM rakéták által megsemmisített jugoszláv radarokat.

Különutas lengyelek

Lengyelország más utat választott légvédelme biztosítására. A tervezett Narew rövid hatótávolságú, földi bázisú rakéta-légvédelemhez az eszközök tekintélyes részét a honi hadiipar fogja előállítani. A megvalósítási szerződéseket néhány hete írták alá. A kérdés, amit a lengyel média is feszeget, hogy nem okoz-e ez a döntés lemaradást a régió többi országától (például Magyarországtól), amelyek nagyrészt a legfejlettebb hadiiparú NATO-szövetségeseiktől szerzik be ezeket a már gyakorlatban bevált eszközöket.

Kétoldalról védik Magyarországot

Ami pedig Magyarország, mint NATO-szövetséges rakétavédelmét illeti, arról az amerikai haditengerészet irányítása alá tartozó két kelet-közép-európai támaszpont, a romániai Deveseluban 2016 óta szolgálatot teljesítő Aegis Ashore és a hasonló, hamarosan működőképessé váló lengyelországi (redzikowoi) rendszer, továbbá az Aegis-szisztéma NATO-hadihajókra telepített változata gondoskodik. Magyarország területének mintegy négyötödét a deveselui amerikai rakétaernyő védi. A fennmaradó északkeleti részt feltételezhetően a majdani redzikowói, illetve az Aegis rendszer tengeri (hadihajókra) telepített változata óvja a keleti irányból (Oroszország, Irán, Észak-Korea) esetleg érkező ballisztikusrakéta-támadástól.