Az európai hadiipar vezetői arra figyelmeztetnek, hogy újabb akadály lépett fel a belföldi termelés bővítésénél, mivel az ágazat működéséhez szükséges lőpor egyik alapanyaga, a lőgyapot túlnyomó része Kínából származik; ez az ellátási lánc pedig kritikusan sebezhetővé teszi a kontinens védelmét – írta a Financial Times.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta meredeken megnőtt a kereslet az európai katonai felszerelésekre, valamint az ezekben használt lőszerekre, miután a nyugati országok először a saját készleteikkel, most pedig a hadiipara finanszírozásával próbálják megsegíteni Kijevet.
Ez meglepetésként érte az évtizedek óta szunnyadó ágazatot, amelynek vállalatai most sietve igyekeznek lépést tartani a megnövekedett kereslettel és a blokk új védelmi céljaival.
A gyártók azonban most arra figyelmeztetnek, hogy még a legegyszerűbb alapanyagok szintjén is szűk ellátási láncokkal kell megküzdeniük.
A lőgyapotot, más néven cellulóz-nitrátot a tüzérségi lövedékektől a robbanóanyagig számtalan hadiipari termékben használják fel, ráadásul hatalmas mennyiségben, így egy háború idején stabil ellátásra van szükség a gyártósorok üzemeléséhez.
Több hadiipari óriás, például a svéd Saab és a német Rheinmetall szerint azonban még ennek az alapanyagnak az ellátása sincs biztosítva, ugyanis az európai fegyvergyártásban felhasznált lőgyapot 70 százalékát Kínából kell beszállítani.
Tekintettel arra, hogy milyen geopolitikai feszültségek vannak az EU és Kína között, Peking bármikor úgy dönthet, hogy lezárja az importot, ami megfojthatná a hazai lőszergyártást
– figyelmeztetett Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a legnagyobb vállalatok hónapok óta töltik fel ezzel a készleteket, ám hosszú távon ki kell építeni a belföldi termelést is.
Most kiderül, mire képes Európa hadiipara az amerikaiak nélkülA nagy kérdés az, mi lesz, ha az amerikaiak tényleg radikálisan csökkentik vagy éppenséggel leállítják Ukrajna katonai-gazdasági támogatását. |
Az EU célja, hogy évi 1,4 millióra növelje a NATO-szabvány szerinti 155 milliméteres lövedékek gyártását, amellyel a tagállamok mellett az ukrán hadsereg ellátását is biztosítanák. A kínai gyapotimport nélkül azonban az is kétséges, hogy a blokk képes lenne megvédeni magát, nemhogy felszerelni egy másik országot.
Az alapanyagból ráadásul már jelentős hiány alakult ki, ugyanis nemcsak Európa, hanem az Ukrajnával háborúzó Oroszország is hatalmas mennyiséget vásárol belőle.
Hibás tervezéstől szenved az európai hadiipar
A vállalatok figyelmeztetését követően az uniós tisztviselők a problémát egy újabb indoknak nevezték, hogy meg kell erősíteni az európai védelem ellátási láncait, és a blokkon belül el kell indítani az alapanyagok gyártását.
Ez azonban egy újabb példája annak, hogy a nemrég bejelentett, közös európai védelmi projekt nem lett megfelelő módon kidolgozva, tervezői pedig nem vették figyelembe az ágazat ellátási láncait. A gyártók már a kezdetektől fogva arra hívták fel a figyelmet, hogy a belföldi termelés megnövelésénél nem az üzemek és a fejlesztések száma, hanem az alapanyagok elérhetősége okozza a legnagyobb problémát.
Hosszú távon lehet, hogy alternatív gyártási módokat kell fontolóra vennünk, mivel kritikus anyagok esetében nem szabad potenciálisan ellenséges beszállítókra támaszkodnunk
– jelezte Micael Johansson, a Saab vezetője, aki szerint a blokk vezetésének a legapróbb részletekre is figyelnie kellene, mielőtt ilyen méretű projektekbe vág bele.
A svéd gyártó és a Rheinmetall is arról számolt be, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta hároméves lőgyapotkészleteket halmoztak fel fejenként, felkészülve a várható hiányra. Ám, tekintettel arra, hogy egy „egyszerű vegyi termékről” van szó, egy termelőüzemet körülbelül egy év alatt fel lehetne állítani.
Közös európai fegyvergyártás: már az induláskor zátonyra futott a programA tagállamok vezetői és az uniós tisztviselők nem jutnak túl a vitatkozáson. Brüsszel az európai védelmet is bekebelezné, a végrehajtásra azonban sem pénz, sem pedig jó ötletek nincsenek. |
